Évtizedekig harcolhat Moszkvával Nagy-Britannia

2007.08.18. 08:26
Négy-négy diplomata kölcsönös kiutasítása is jelzi, hogy az orosz-brit viszony rég nem látott mélypontra süllyedt. A vita látszólag a tavaly novemberi Litvinyenko-gyilkosság miatt robbant ki, valójában már lassan egy évtizede, a Putyin-ellenes Berezovszkij emigrálása óta lappang. És akár évtizedekig is elhúzódhat. Deák András György Oroszország-szakértő szerint a játszmában a briteknek vannak erősebb lapjaik, az oroszok legfeljebb nemzetközileg elfogadhatatlan lépésekkel válaszolhatnak.

"Ez a mostani különbözik az utóbbi 20 év orosz-brit konfliktusaitól - mondta Deák András György, a Magyar Külügyi Intézet munkatársa -, nem lehet majd a szőnyeg alá söpörni", miután az orosz fél békülési kísérletei ellenére az elmúlt hetekben nem történt lényegi előrelépés a konfliktus feloldására.

A külföldi elemzők többsége is úgy véli, hogy a két ország kapcsolata a Szovjetunió összeomlása óta nem tapasztalt mélypontra került. A külföldi és a hazai médiában többek odáig mentek, hogy a hidegháborúhoz hasonlították a konfliktust, ugyanakkor a brit Guardian elemzői egyöntetűen elvetik ezt a párhuzamot.

A helyzet sokkal inkább a XIX. századra jellemző, régi típusú diplomáciai összetűzésekre hasonlít. Egy ilyen politikai adok-kapokban igazán komoly ütésváltásra nem kerülhet sor, főleg rövid ideig tartó szurkálódásokra, álkonfrontációkra, valamint fenyegetőzésekre és blöffökre lehet számítani.

A Guardian elemzői szerint azért sem érdemes az előző korszakkal összekeverni a mostani eseményeket, mert békeidőben már négy-négy diplomata kiutasítása is komoly jelentőséggel bír, de 1985-ben Margaret Thatcher például 25 kémkedéssel gyanúsított orosz kiutasításával robbantott ki konfliktus.

De ák egyik megközelítéssel sem ért egyet, mindkettőt féligazságnak tartja. Szerinte hidegháborúról nem lehet ugyan beszélni, de a konfliktus akár évtizedekig is elhúzódhat, és még nagyon sokáig tüske marad majd a két ország viszonyában. "Ha ez egy egyszerű diplomáciai adok-kapok lenne, akkor el lehetne temetni."

Az oroszok már felednék az egészet

"A diplomaták kiutasítása egy lépés volt a Litvinyenko-ügyben" - mondta a magyar Oroszország-szakértő. Szerinte a mérgezés következtében kirobbant londoni pánik és a közvélemény miatt sem teheti meg a brit kormány, hogy elfelejtse az esetet.

2002. május 10-én londoni lakásában készített kép Alekszandr Litvinyenko egykori orosz kémről

A külföldi elemzések szerint a diplomaták kiutasításával a pusztán jogi eljárás helyett politikai szintre emelkedett a volt orosz titkos ügynök meggyilkolása. A brit kormány lépését egyértelműen úgy értelmezik, hogy a Lugovoj ellen szóló bizonyítékok alapján a szigetországban nem zárják ki, hogy orosz politikai körökig vezet az ügy.

A magyar szakértő is elképzelhetőnek tartja, hogy legfelsőbb szinteken adtak utasítást Litvinyenko meggyilkolására, de nem tartja valószínűnek, hogy a nyomozás érdemi információt hozhatna a megbízó kilétéről. A britek Lugovoj kiadatásával vagy Moszkvai kihallgatásával alapvetően objektív vizsgálatot szeretnének elérni, ez viszont az oroszoknak nem áll érdekükben, mivel ezzel tulajdonképpen elismernék bűnösségüket.

Oroszországnak az sem érdeke, hogy egyáltalán napirenden maradjon a kérdés, ezt bizonyíthatja, hogy Putyin csak minikrízisnek nevezte a konfliktust, és az orosz külügyi vezetés többször is hangsúlyozta, hogy a briteken múlik a helyzet rendeződése.

Finom megoldások tárháza

A helyzet azonban még éleződhet is. Deák szerint jelenleg főleg a britek tudnak gondokat okozni az oroszoknak. Tovább szigoríthatják például a vízumrendszert, vagy olyan intézkedéseket hozhatnak, amelyek nehezíthetik azoknak az oroszoknak az üzleti tevékenységét, akik Londonban intézik a pénzügyeiket és a hitelügyleteiket - és ilyenek nagyon sokan vannak.

A britek taktikája főleg kis lépésekben jelenhet meg, amelyek csak egyes orosz köröknek lesznek kellemetlenek, viszont éppen a legbefolyásosabb szereplőket érintik majd. Deák szerint Nagy-Britanniának különböző módszerek hihetetlen széles skálája áll a rendelkezésére például az orosz vállalatok hatékony működésének megnehezítésére. Az oroszok ugyan már nyitnak más tőzsdei centrumok felé is, de az átállás lassú. "London egyhamar nem pótolható az oroszoknak" - mondta Deák.

Az olajon még összeveszhetnek

Orosz oldalról viszont válaszul csak eltúlzott, brutális eszközökkel tudnák akadályozni az angol exportot vagy a brit cégek oroszországi tevékenységeit, "nem igazán tudnak szimmetrikus választ adni." Asszimetrikusat viszont igen, elég csak a Shell oroszországi viszontagságaira gondolnunk.

A brit elemzőkkel ellentétben Deák azt sem gondolja, hogy az oroszok világpolitikai eszközökkel, például az ENSZ biztonsági tanácsában alkalmazott vétókkal reagálnának, nekik az lenne a legjobb, ha mindenki gyorsan elfelejtené a konfliktust és a Litvinyenko-ügyet.

A túl sok ellenségeskedés azonban idővel nem kívánt gazdasági következményekkel járhat mindkét fél számára, ezért várható, hogy ha a politikában nem történik változás, akkor az üzleti szféra tesz majd valamilyen kísérletet a helyzet konszolidálására. A két ország között egyébként az elmúlt öt évben megháromszorozódtak a kereskedelmi kapcsolatok.

Berezovszkij az oka mindennek

A brit külügyminiszter korábban kijelentette, hogy a konfliktus kialakulásáért nem Nagy-Britannia, hanem a Lugovoj kiadását megtagadó oroszok a felelősek, a probléma kezdete azonban korábbra nyúlik vissza.

A Guardian szerint már évek óta érlelődik az összetűzés, mivel a Blair-kormány a londoni kereskedelmi központtal, a Cityvel együttműködve szinte provokatívan nyújtott menedéket számos Putyin-ellenes orosz milliárdosnak és politikusnak, köztük elsősorban Borisz Berezovszkijnak.

Borisz Berezovszkij telefonál egy Putyin elleni tüntetésen

Deák András György szerint egyértelműen az orosz üzletember a fő konfliktusforrás. Berezovszkijt az orosz elit zsigerből gyűlöli, mivel folyamatosan pénzel a Kremllel ellenséges orosz politikai erőket, ráadásul Putyin környezetének kínos információkkal is rendelkezhet. Az orosz emigráns emellett nyíltan fel is szólal az orosz vezetés ellen, és a megmaradt régi kapcsolatait folyamatosan zavarkeltésre használja Oroszországban.

A fő konfliktusforrás

Borisz Berezovszkij és más orosz üzletemberek elsősorban a Szovjetunió összeomlásakor gazdagodtak meg, az anyagi javakhoz a 90-es években pedig politikai befolyás is társult, mivel Borisz Jelcinnek megválasztásához és hatalmának megszilárdításához szüksége volt az oligarchák gazdasági támogatására. Jelcin alatt az elnök családi bankáraként Berezovszkij irányította bizantikus módszerekkel a politikát, de Vlagyimir Putyin 2000-es megválasztása után röviddel kitessékelte a hatalomból.

Az új orosz elit elől Berezovszkij Londonba távozott milliárdos vagyonával, politikai menedékjogot kért és kapott, és szüntelen kampányba kezdett az orosz vezetés ellen. Az elmúlt években orosz részről többször is hangsúlyozták, hogy a törvénytelen kereskedelmi ügyeiért bíróság elé állítanák, a britek azonban mindig megtagadták a kiadását.

A Litvinyenko-ügy is elsősorban Berezovszkijhoz kapcsolódik. A 90-es években még orosz titkos ügynökként Alekszandr Litvinyenko feladatai közé tartozott Berezovszkij védelme, később éppen azért került összetűzésbe az orosz vezetéssel, mert nyilvánosan azzal vádolta őket, hogy parancsot adtak az üzletember meggyilkolására. A Litvinyenko Putyin-ellenes vádjait tartalmazó könyv megjelenését is Berezovszkij finanszírozta. A brit titkosszolgálatok jelentése szerint június végén merényletet akart elkövetni ellene egy orosz bérgyilkos.

A magyar szakértő szerint ugyanakkor az orosz elit túl komolyan foglalkozik a Berezovszkij-jelenséggel. "Berezovszkij alacsony fokú fenyegetést jelent, amit túlreagálnak. Nem gondolom, hogy bárkit is meg tudna buktatni." Az orosz milliárdost már a britek is többször figyelmeztették, hogy ne lépjen át egy határt, mert a menekültstátusszal összeférhetetlenek például az olyan kijelentései, amikben nyíltan oroszországi forradalomra buzdít.

Vlagyimir Putyin

Az orosz kormány leginkább Berezovszkij mozgásterét próbálja korlátozni, és igyekszil külföldön lejáratni. Deák szerint erre volt példa a közelmúltban, amikor egy focista átigazolása miatt Brazíliában is körözést adtak ki ellene. Berezovszkij nemrég jelezte, hogy Lugovoj kiadatásáért cserébe hajlandó lenne bíróság elé állni egy harmadik országban, azonban a szakértő szerint az ilyen kijelentések inkább csak a közvéleménynek szólnak, Berezovszkijnak nem érdeke, hogy bárhol is vádat emeljenek ellen.

Az oroszok szerint többről van szó

A külföldi sajtóban olyan vélemények is megjelentek, hogy a britek olajat öntöttek a tűzre azzal is, hogy támogatták az Egyesült Államok közép-európai rakétavédelmi tervét, ami ellen az oroszok erősen tiltakoznak, és komoly válaszlépéseket helyeztek kilátásba. "A rakétatelepítések és Litvinyeko ügyét bolhához és elefánthoz tudnám hasonlítani" - mondta Deák. A rakétavédelmi rendszer kérdése egyáltalán nem játszik komoly szerepet a konfliktus alakulásában, ezzel legfeljebb az igazi okot próbálhatják háttérbe szorítani az oroszok. Deák hozzátette, hogy a rakétaügyben a brit támogatás rontja ugyan a viszonyt, de nem közvetlenül.

Egy másik lehetséges forgatókönyvet az orosz külügyminiszter dobott be a köztudatba, aki többször is hangsúlyozta, hogy szerinte alapvetően az új brit kormány hivatalba lépése áll a konfliktus hátterében, azaz Gordon Brown kabinetje ezzel mutatja meg a világnak, hogy a következő években határozott nemzetközi fellépés várható tőlük.

Orosz katonák menetelnek egy katonai díszszemlén a moszkvai Vörös téren

Deák ezt a felvetést sem tartja indokoltnak, szerinte akkor is hasonló lépésekre lehetett volna számítani, ha Tony Blair marad hatalmon. Így gondolják a külföldi elemzők is: Blair mindenképpen komoly lépéseket kezdeményezett volna az oroszokkal szemben. A magyar szakértő hozzátette, hogy az orosz elnök megválasztásakor Blair még nagyon jóban volt Putyinnal, de a viszonyuk 2004 után fokozatosan megromlott.

Az orosz lapokban azt is kifogásolják, hogy a nyugati országok és főleg Nagy-Britannia sokszor egyoldalúan szemlélik az Oroszországgal kapcsolatos kérdéseket. Meglepő módon példaként viszont az orosz alkotmány körül kialakult vitát hozzák fel, szerintük ugyanis nincs különbség a Putyin hatalomban maradásához szükséges és a Lugovoj kiadhatóságához szükséges két alkotmánymódosítás között.

A brit elemzések ugyanakkor arra is kitérnek, hogy Oroszország egyre erélyesebb nemzetközi szerepvállalása szálka lehet a nyugati országok szemében, ezért az közvetve a jelenlegi konfliktus kialakulásához is hozzájárulhatott. Az Independent egyenesen úgy tudja, hogy az orosz vezetés annyira komolyan veszi országuk külföldi megítélésének javítását, hogy több millió dollárt fizetett az amerikai Ketchum PR-cégnek, hogy segítsen nemzetközi népszerűsítésükben.