Szabadalmazott gének

2000.03.16. 17:25
Bill Clinton amerikai elnök és Tony Blair angol miniszterelnök közös nyilatkozatban kérték a génkutatással foglalkozó cégektől: tegyék közzé a birtokukban lévő emberi génekről szóló adatokat. A két vezető úgy gondolja, hogy az információhoz való szabad hozzáférés meggyorsítja az eddig gyógyíthatatlan betegségek leküzdését, és "növeli az emberiség életminőségét".

Állati szervek emberbe?

Dolly birka klónozói most öt újabb kismalaccal számolhatnak. A edinburghi PPL Therapeutics azt reméli a jövőben klónozott malacokból fognak szervátültetni - persze, ha az állati szervek emberbe való transzplantálását egyáltalán engedélyezik. A kutatók szerint az ilyen jellegű átültetések klinikai tesztelése négy éven belül elkezdődhet.

A március 5-én született kismalacoknak beszédes neveket adtak. Millie a millenium tiszteletére kapta nevét, Christát az első szívátültetést végző sebészről, Christian Barnardról nevezték el, Alexis és Carrel a szervátültetési kísérleteiért Nobel-díjas tudós, Alexis Carrel nevét örökölték, Dotcom pedig az Internet megnövekedett jelenőségének köszönheti nevét.

A következő lépésben a tudósok az szeretnék megvizsgálni, hogy alkalmazható-e a technológia olyan genetikailag manipulált állatok kifejlesztésére, melyek szerveit a fogadó test immunrendszere nem utasítja el.

Későbbi nyilatkozataiban Clinton megerősítette: a gén az emberiség tulajdona. "Az emberi génkutatások nyeresége nem dollárban, hanem az emberi élet jobbulásában mérhető - egészítette ki mondandóját az amerikai elnök.

A géntérképezési verseny két nagy csoport között folyik: a közpénzekből fenntartott Human Genome Project (HGP) és a magánfinaszírozású céget alapító tudósok vetekszenek az elsőségért. Míg a HGP minden eredménye nyilvános, a magánkutatók szabadalmaztatják eredményeiket, és pénzért próbálják őket értékesíteni. A két csoport többször is tárgyalásokat folytatott az adatok közzétételének módozatairól, de eddig nem tudtak megegyezni. Az amerikai és angol elöljárók kijelentései egy újabb sikertelenül végződő egyeztető tárgyalás után születtek. A magáncégek azt mondják, levédés nélkül nem tudják biztosítani a befektetett pénzek megtérülését, ellenzőik szerint emberi géneket szabadalmaztatni etikátlan, hisz azokat nem a cégek találják ki, ők csupán felfedezik őket.

A jó példaként emlegetett HGP tervei szerint még ez évben kiadják a több mint 7000 emberi gént tartalmazó vázlatos térképét, teljes változat 2003-ra várható. Az információ mindenki számára ingyen felhasználható lesz. A HGP már 7000, általa feltérképzetett gént szabadalmaztatott. Egy gén-alapú gyógyszer fejlesztéséhez feltétlenül szükséges a gén védjegye is, ennek hiányában kártérítési perek özöne elé nézhet a gyártó cég.

genek Az angol Human Genome Sciences nevű magáncég szerint nagyon sok génekkel kapcsolatos adatot nem is fognak szabadalmaztatni, mert azoknak nincs gyakorlati hasznuk. Szerintük a két vezető nyilatkozata a szabadalmak fontosságát hangsúlyozza, melyek a gének természetes feladatait és orvosi felhasználhatóságukat írják le. A másik angol piacvezető magáncéggel, a Celera Genomics-sal együtt azt vallják: üzletüket nem érinti a kijelentés, hisz ők már régtől eldöntötték nyers adataik közzétételét.

A kijelentést követően az amerikai biotechnológiai cégek részvényei látványosan vesztettek tőzsdei értékükből.