Szabadalmazott gének
További Külföld cikkek
- Ukrajnában Nobel-békedíjra jelölték Donald Trumpot
- Megszólalt a német hírszerzés vezetője: Putyin támadásra készül a Nyugat ellen, a NATO kudarcát akarja
- Matteo Salvini odaszúrt egyet az Európai Bizottságnak
- Kiderült, miért omlott le a tragédiát okozó előtető az újvidéki állomáson
- A libanoni tűzszünet semmit nem old meg, csak elodázza a közel-keleti válságot
Állati szervek emberbe? |
Dolly birka klónozói most öt újabb kismalaccal számolhatnak. A edinburghi PPL Therapeutics azt reméli a jövőben klónozott malacokból fognak szervátültetni - persze, ha az állati szervek emberbe való transzplantálását egyáltalán engedélyezik. A kutatók szerint az ilyen jellegű átültetések klinikai tesztelése négy éven belül elkezdődhet. A március 5-én született kismalacoknak beszédes neveket adtak. Millie a millenium tiszteletére kapta nevét, Christát az első szívátültetést végző sebészről, Christian Barnardról nevezték el, Alexis és Carrel a szervátültetési kísérleteiért Nobel-díjas tudós, Alexis Carrel nevét örökölték, Dotcom pedig az Internet megnövekedett jelenőségének köszönheti nevét. A következő lépésben a tudósok az szeretnék megvizsgálni, hogy alkalmazható-e a technológia olyan genetikailag manipulált állatok kifejlesztésére, melyek szerveit a fogadó test immunrendszere nem utasítja el. |
A géntérképezési verseny két nagy csoport között folyik: a közpénzekből fenntartott Human Genome Project (HGP) és a magánfinaszírozású céget alapító tudósok vetekszenek az elsőségért. Míg a HGP minden eredménye nyilvános, a magánkutatók szabadalmaztatják eredményeiket, és pénzért próbálják őket értékesíteni. A két csoport többször is tárgyalásokat folytatott az adatok közzétételének módozatairól, de eddig nem tudtak megegyezni. Az amerikai és angol elöljárók kijelentései egy újabb sikertelenül végződő egyeztető tárgyalás után születtek. A magáncégek azt mondják, levédés nélkül nem tudják biztosítani a befektetett pénzek megtérülését, ellenzőik szerint emberi géneket szabadalmaztatni etikátlan, hisz azokat nem a cégek találják ki, ők csupán felfedezik őket.
A jó példaként emlegetett HGP tervei szerint még ez évben kiadják a több mint 7000 emberi gént tartalmazó vázlatos térképét, teljes változat 2003-ra várható. Az információ mindenki számára ingyen felhasználható lesz. A HGP már 7000, általa feltérképzetett gént szabadalmaztatott. Egy gén-alapú gyógyszer fejlesztéséhez feltétlenül szükséges a gén védjegye is, ennek hiányában kártérítési perek özöne elé nézhet a gyártó cég.
Az angol Human Genome Sciences nevű magáncég szerint nagyon sok génekkel kapcsolatos adatot nem is fognak szabadalmaztatni, mert azoknak nincs gyakorlati hasznuk. Szerintük a két vezető nyilatkozata a szabadalmak fontosságát hangsúlyozza, melyek a gének természetes feladatait és orvosi felhasználhatóságukat írják le. A másik angol piacvezető magáncéggel, a Celera Genomics-sal együtt azt vallják: üzletüket nem érinti a kijelentés, hisz ők már régtől eldöntötték nyers adataik közzétételét.
A kijelentést követően az amerikai biotechnológiai cégek részvényei látványosan vesztettek tőzsdei értékükből.