Háborúvá fajulhat a dél-oszétiai konfliktus
További Külföld cikkek
-
Döntött az Európai Unió legfelsőbb bírósága, veszélybe kerülhet Ursula von der Leyen pozíciója - Zárva tart az athéni Akropolisz a hőség miatt
- Rekordmennyiségű kokaint találtak egy paraguayi cukorszállítmányban
- Már meg is van Orbán Viktor újabb célállomása
- Szabadon engedték a napokban őrizetbe vett volt lengyel igazságügyminiszter-helyettest
A nemzetközi közvélemény megnyeréséért folytatott grúz-orosz nyilatkozatháború egész nap tartott. Az egymást cáfoló katonai műveletekről és sikerekről, illetve kölcsönösen egyre nagyobb áldozatokról szóló bejelentések nem igazán segítik a tisztánlátást, de azt egyértelműen jelzik, hogy a konfliktus mindinkább elmélyül.
A szakadár terület fővárosát, Chinvalit például mindkét fél - a grúzok és a dél-oszétok - az ellenőrzése alatt tartja, legalábbis a bejelentések szerint. Valójában azonban a hírtelevíziók felvételei szerint péntek este elkeseredett harcok folytak Chinvali déli részében az orosz békefenntartók és a grúz kormányegységek között.
A helyzet rövid távon tovább romolhat, miután a délutáni órákban egy orosz katonai vezető közölte, hogy az észak-kaukázusi katonai körzet 58. hadseregének alegységei közelednek a déloszét fővároshoz. A grúz offenzíva során Dél-Oszétiában 1400 ember veszítette életét - ezt péntek délután az oroszbarát déloszét elnök, Eduard Kokojti jelentette be. A politikus korábban úgy fogalmazott, hogy a terület fővárosában, Chinvaliban több száz békés lakos halt meg.
Testvéri segítséget ígért az oszéteknek a szintén Grúziához tartozó, de Moszkva-barát szakadár Abházia külügyminisztere is. Az abház keleti hadseregcsoportot fokozott harckészültségbe helyezték, egységei felvonultak a grúz határ térségéig, de megálltak a békefenntartó erők által ellenőrzött övezet határán.
Grúzia közben hirtelen és jelentősen megerősítette az abház határon állomásozó csapatait - közölte az Interfax moszkvai hírügynökséggel a nyugat-grúziai szakadár tartomány egyik magas rangú vezetője. Ruszlan Kismarja szerint Abháziának grúz provokációkkal kell számolnia.
Dávid és Góliát
Az orosz haderő 395 ezer emberből áll (ebből 190 ezren sorozott katonák), s emellett 419 ezer fő tartozik a félkatonai erők sorába. 23 ezer harckocsival, 9900 páncélozott szállító harcjárművel, 26 ezer löveggel, 1809 támadó harci géppel és 1932 helikopterrel rendelkezik. A 16 és 49 év közötti (azaz szükség esetén hadra fogható) korosztály létszáma 73,2 millió fő (36,2 millió férfi és 37 millió nő).
A grúz haderő 32 ezer emberből áll (nemrégiben a kormány kérte a parlamentet, hogy engedélyezzen 5 ezer fős bővítést.) A harckocsik száma 128, a páncélozott csapatszállítóké 44, a lövegeké 109. Ezen kívül a grúz haderőnek van 8 támadó harci gépe és 37 helikoptere. A 16 és 49 év közötti korosztályba 1,1 millió férfi és 1,2 millió nő tartozik.
Az erőviszonyok az oroszok óriási fölényét mutatják, még akkor is, ha nyilvánvaló: az orosz erők egy hatalmas ország területén vannak szétaprózva, azaz teljes egészében nem lehetne bevetni azokat egy kaukázusi konfliktusban.
Orosz harci gépek egy grúz légitámaszpontot bombáztak Tbiliszitől 40 kilométerre, s a támadásban meghalt három grúz katona - ezt már Sota Utiasvili grúz belügyminisztériumi szóvivő jelentette be. Mint mondta, a grúz légierő legalább öt orosz gépet lőtt le. Utiasvili korábban két lelőtt orosz harci gépről beszélt. Az oroszok egy másik grúz katonai célpontot, a Tbiliszitől mindössze 25 kilométerre lévő vaziani támaszpontot is bombázták, de itt a szóvivő szerint nincsenek áldozatok.
Így látják a biztonságpolitikai szakértők
Svante Cornell Grúzia-szakértő, a stockholmi Institute for Security and Development Policy munkatársa: A mostani fegyveres válság kirobbanását Koszovó függetlenné válásával, a NATO bukaresti csúcstalálkozójával és némileg az Oroszországban lezajlott belső hatalomváltással lehet összefüggésbe hozni.
Oroszország felismerte: Európa jelenleg vonakodik attól, hogy magára haragítsa Moszkvát, az Egyesült Államok pedig éppen a közelgő elnökválasztással van elfoglalva, és kihasználta ezt a kedvező pillnatot a magabiztos fellépésre Dél-Oszétiában. Függetlenül attól, hogy közvetlenül melyik fél indította el a most zajló eseményeket, Oroszország álláspontja világos: nem is próbálja leplezni, hogy ellenőrzése alá akarja vonni a vitatott területeket.
Christopher Langton, a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) védelmi elemzője: Különös, hogy eddig fajult a konfliktus, tekintettel arra, hogy Grúzia lépésével kockára teszi a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való közeledési törekvéseit.
Pavel Felgenhauer biztonsági elemző: Ha Oroszország intenzív bevatkozást tervez, akkor a térségben hosszú, véres háborúra kell felkészülni, amelynek ebben a pillanatban lehetetlen megjósolni a kimenetelét. Mindössze egyetlen szárazföldi út köti össze Oroszországot Dél-Oszétiával, nincsenek a térségben a katonai repülőgépek bevetéséhez szükséges felszállóhelyek és a hó várhatóan októbertől májusig lezárja majd a hegyi átjárókat. Mivel Dél-Oszétia földrajzilag elszigetelt Oroszországtól, "logisztikai rémálom" lenne Moszkva számára ellenőrzés alá vonni és megtartani a szakadár térséget a grúz hadsereggel szemben.
Adam Hug, a Foreign Policy Centre munkatársa: Most még mindkét félnek lehetősége lenne arra, hogy visszalépjen. Bár fennáll a széles körű fegyveres válság kockázata, egyik oldalnak sem áll érdekében, hogy közelharcra kerüljön sor. Valószínűtlen, hogy a jelen körülmények között az Egyesült Államok Grúzia oldalán beavatkozna a válságba.
A konkrét műveletekről szóló bejelentések mellett nem volt hiány a fenyegető, harcias nyilatkozatokban sem. "Az orosz katonák keményen fellépnek a továbbiakban a Dél-Oszétiában lévő orosz békefenntartók ellenőrzése alatt álló területek ellen intézett minden támadással szemben" - mondta pénteken Igor Konasenkov ezredes, az orosz szárazföldi haderők főparancsnokának munkatársa. Mint mondta, a Dél-Oszétiában lévő grúz erők az orosz tüzérség hatótávolságán belül vannak.
Grúzia kivonja ezer katonáját Irakból, és hazaviszi őket, hogy segítsenek az oroszok elleni harcban - jelentette be a másik oldalról a grúz nemzetbiztonsági tanács vezetője. "Már közöltük is amerikai barátainkkal, hogy napokon belül visszavonjuk katonai kontingensünk felét Irakból, mert orosz agresszió folyik ellenünk. Köztük vannak a legjobb katonáink - nyilatkozta Kaka Lomaia.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken grúz kérésre sürgős jelleggel felújítja vitáját a dél-oszétiai harcok kiszélesedésének ügyéről - közölte egy belga diplomata a világszervezet székhelyén, New Yorkban. Az Egyesült Államok azonnali tűzszünetre szólította fel pénteken a szemben álló feleket. Gonzalo Gallegos külügyi szóvivő közölte, hogy még pénteken egy amerikai megbízott utazik pénteken a térségbe, hogy közvetítsen ellenségeskedések beszüntetése érdekében. A szóvivő leszögezte végül, hogy az Egyesült Államok támogatja Grúzia területi épségének megőrzését.
A Pentagon képviselői kapcsolatba léptek pénteken grúz illetékesekkel, de a grúz fél nem kért segítséget Washingtontól - mondta pénteken az amerikai védelmi minisztérium egy szóvivője. Előzőleg a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva a grúz elnök azt hangsúlyozta: az Egyesült Államoknak érdeke, hogy segítséget nyújtson hazájának. "Már egyáltalán nem Grúziáról van szó, hanem Amerikáról, az (amerikai) értékekről" - jelentette ki.
A Pentagon közölte, hogy egyelőre nem tervezik a Tbiliszi környékén állomásozó amerikai katonák átvezénylését más helyszínre. A Grúziában tartózkodó amerikai katonák semmilyen módon sem keverednek bele a konfliktusba - jelentette ki pénteken az amerikai erők európai parancsokságának szóvivője. Közlése szerint mintegy száz amerikai katonai kiképző van Grúziában.
Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter felszólította Oroszországot, hogy tartsa tiszteletben Grúzia területi épségét, szüntesse be grúz célpontokra mért légicsapásait, és vonja ki szárazföldi harcoló alakulatait grúz földről.
Az amerikai diplomácia vezetője azonnali tűzszünetet sürgetett, és közölte: Washington együttműködik európai partnereivel, hogy nemzetközi közvetítő missziót szervezzen a válság megoldása végett. Rice leszögezte, hogy a nemzetközi közvélemény támogatja Grúzia szuverenitását és területi integritását, méghozzá nemzetközileg elismert határain belül, egyben közölte: a konfliktus rendezését célzó erőfeszítések sikeréhez sürgős szükség van Oroszország segítségére.
Washington nem akarja rontani kapcsolatait Moszkvával, mert számos globális témában, például az iráni atomprogram ügyében, vagy a közel-keleti békeerőfeszítések kapcsán szüksége van az oroszok együttműködésére. Ráadásul számos kérdésben (többek között az amerikai rakétatelepítési terv, vagy éppen Grúzia NATO-felvétele témájában) már így is vita van a két ország között.
Ki hogy érvel?
Grúzia: Mikhail Szakasvili grúz elnök szerint csütörtökön a jogsértő állapot felszámolására indítottak akciót Dél-Oszétia ellen. A szakadár állam szerinte 1992 óta Moszkva közvetlen irányítása alatt áll, amúgy pedig csempészközpont. Az orosz beavatkozást független országa elleni inváziónak, agressziónak minősítette, ami ellen országa önvédelemre rendezkedik be.
Oroszország: Szergej Lavrov külügyminiszter szerint Grúzia brutális támadást intézett polgárai - és mivel a déloszétok szinte valamennyien orosz állampolgárok is - Oroszország állampolgárai ellen. Etnikai tisztogatásokról és az orosz békefenntartókat ért támadásokról beszélt. A bevonulás indokaként békefenntartóik megvédését hozta fel.
Mozgásba lendült az orosz diplomácia is. Az orosz külügyminiszter arra kérte pénteken amerikai kollégáját, hogy állíttassa le Grúziával a "dél-oszétiai agressziót". A minisztérium internetes oldala szerint Szergej Lavrov a nap folyamán háromszor beszélt Condoleezza Rice-szal.
Lavrov megpróbálta meggyőzni az amerikaiakat, hogy sürgősen rá kellene venniük a grúzokat "a törvénytelen akciók leállítására, fegyveres erőik visszavonására a konfliktusövezetből, és a korábbi egyezmények betartására". Lavrov hasonló üzeneteket küldött Javier Solanának, az Európai Unió fő kül- és biztonságpolitikai megbízottjának és Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszternek.
2008. 08. 09. 00:00- A grúz erők felújították a Chinvali elleni tüzérségi támadásukat - közölte pénteken este Marat Kulahmetov, a kaukázusi orosz békefenntartó erők parancsnoka. A tábornok a Vesztyi orosz hírtelevíziónak nyilatkozva azt állította, hogy a grúzok nagy kaliberű lövegekkel lakónegyedeket vettek tűz alá. Áldozatokról egyelőre még nem tudni, de a támadás hevessége nagyjából a korábbiakkal egyenlő. Az orosz légierő csapást mért a Fekete-tenger partján lévő Poti grúz kikötőre és a közeli Szenakiban lévő katonai támaszpontra - közölte hajnalban Alekszandr Lomaja, a grúz nemzetbiztonsági tanács titkára. "Tudomásunk szerint az oroszok civil és gazdasági létesítmények bombázásába fogtak - mondta Lomaja, aki szerint Mihail Szaakasvili grúz elnök hamarosan rendkívüli állapotot vezet be a Kaukázuson túli országban.
2008. 08. 08. 15:00-24:00 Péntek délután háromkor orosz páncélosok lépik át az orosz-grúz határt. Moszkva indoklása szerint a 150 páncélos békefenntartóik megsegítésére indult. Szergej Lavrov külügyminiszter szerint a grúz békefenntartók orosz társaikra támadtak. Az orosz sajtójelentések szerint tíz orosz békefenntartó életét vesztette. Grúzia agresszióval vádolja Oroszországot és önvédelemre készül. Orosz gépek grúz célpontokat bombáznak. A dél-oszét kormány több száz civil áldozatról, Lavrov orosz külügyminiszter etnikai tisztogatásokról beszél.Bővebben>>
2008. 08. 08. 00:00-15:00 A grúz kormányerők páncélosai reggelre körülzárják a dél-oszét fővárost, Chinvalit. Oszét források szerint a támadásnak civilek is áldozatául estek. Grúz források szerint az orosz hadsereg is bekapcsolódott a harcokba. Dél körül a grúz kormány háromórás tűzszünetet hirdet, hogy a civil lakosság elhagyhassa az ostromlott Chinvalit. Oroszország Dél-Oszétia függetlenségének elismerésével fenyegetőzik. Bővebben>>
2008. 08. 07. Grúzia támadást indít az ország északi részén fekvő, 1992. óta de facto független, de senki által el nem ismert szakadár tartomány, Dél-Oszétia ellen. A szakadárok és a kormányalakulatok között 2004. óta gerjed a feszültség. Grúzia 2007-ben korlátozott katonai akcióval már visszafoglalta a szakadár területek egyharmadát, itt oszét vezetésű közigazgatást állított fel. A csütörtöki támadást az ország alkotmányos rendjének visszaállításával indokolták. Bővebben>>
A konfliktus háttere A grúzok és az oszétok többszáz éves közös történelmük javában békében éltek együtt, 1918-21 között háborúztak csupán, amikor az oszétok a bolsevikokat, a grúzok a mensevikeket támogatták az orosz polgárháborúban. A Szovjetunió szétesését megelőzően, 1989-ben azonban mindkét népben felerősödött a nacionalizmus. Az oszétok még a Szovjetunió felbomlása előtt függetlenné nyilvánították magukat, majd Grúzia függetlenedésekor orosz támogatással ki is vívták területi függetlenségüket. 2004-ig béke volt, ekkor a 2003-ban, a rózsás forradalomban hatalomra került Mikhail Szakasvili elkezdte kampányát Grúzia területi egységének helyreállításáért. Bővebben>>
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
