Oroszország bevonult Grúziába
További Külföld cikkek
- Földrengés veszélyére figyelmeztetnek Fukusima közelében
- A „nácizmus rehabilitálása” miatt kapott letöltendő börtönt egy ember Oroszországban
- Magánzárkába dugták az Iránban letartóztatott európai riporternőt
- Oroszország hatalma visszaszorulóban, Vlagyimir Putyin mindent egy lapra tett fel
- Azbej Tristan: Vannak olyan országok, ahol a karácsony nyilvános megünneplése egyet jelent az életveszéllyel
- Grúzia csütörtökön támadást indított a szakadár Dél-Oszétia ellen.
- Péntek délután a tbiliszi kormány bejelentette, hogy a grúz hadsereg elfoglalta a szakadár terület fővárosát, Chinvalit; az oszét és orosz katonai vezetők tagadták ezt.
- Magyar idő szerint péntek délután háromkor 150 orosz páncélos vonult be Dél-Oszétiába, azaz az orosz hadsereg átlépte a grúz határt.
- Oroszország szerint a grúzok tíz orosz békefenntartót is megöltek támadásuk során.
- Grúzia szerint az orosz légierő polgári célpontokat támadott Grúziában.
- A NATO egyelőre nem készül beavatkozásra, a nyugati országok a harcok beszüntetését követelik.
Orosz páncélos hadoszlopok indultak meg Dél-Oszétia irányába, jelentette a CNN és a BBC orosz tévéjelentésekre hivatkozva. Az orosz állami televízió képein tankhadoszlopokat látni, amint egy hídon kellnek át, a felirat szerint Dél-Oszétiába. Grúzia idegen beavatkozásnak minősítette az oroszok bevonulását. Az ország elnöke, Mikhail Szakasvili vádjai szerint az orosz légierő a harcoktól távoli grúz civil célpontokat is támadott, a grúz haderő ezért két orosz vadászgépet lelőtt. Moszkva a légitámadásokat és gépei elvesztését is tagadta. A CNN legfrissebb jelentése szerint egy orosz gép két bombát dobott le Grúziában, azaz immár az orosz légierő is bekapcsolódott a harcokba.
Ki hogy érvel?
Grúzia: Mikhail Szakasvili grúz elnök szerint csütörtökön a jogsértő állapot felszámolására indítottak akciót Dél-Oszétia ellen. A szakadár állam szerinte 1992. óta Moszkva közvetlen irányítása alatt áll, amúgy pedig csempészközpont. Az orosz beavatkozást független országa elleni inváziónak, agressziónak minősítette, ami ellen országa önvédelemre rendezkedik be.
Oroszország: Szergej Lavrov külügyminiszter szerint Grúzia brutális támadást intézett polgárai - és mivel a déloszétok szinte valamennyien orosz állampolgárok is - Oroszország állampolgárai ellen. Etnikai tisztogatásokról és az orosz békefenntartókat ért támadásokról beszélt. A bevonulás indokaként békefenntartóik megvédését hozta fel.
A grúz kormány szerint a grúz alakulatok ellenőrzésük alá vonták a szakadár déloszét terület központi városát, Chinvalit. Temur Jakobasvili grúz újraegyesítési miniszter úgy fogalmazott, hogy "a grúz erők elfoglalták Chinvalit pénteki offenzívájukban". Déloszét vezetők ezzel csaknem egyidejűleg azt közölték, hogy a csapataik tartják állásaikat, és Chinvali továbbra is déloszét ellenőrzés alatt áll. Az orosz szárazföldi erők főparancsnokságának szóvivője szerint heves harcok dúlnak még Chinvali területén. Mint mondta, a grúz erők közvetlen irányzással, harckocsik toronylövegeiből és gránátvetőkkel lövik az orosz békefenntartó katonák elhelyezési körleteit.
A harcok csütörtökön robbantak ki, amikor a grúz hadsereg támadást indított Dél-Oszétia ellen. A csütörtök-pénteki grúz offenzíváról és a válság első napjáról bővebben olvashat korábbi cikkünkben.
Szakasvili szerint az oroszok 150 páncélossal hatoltak be országába. Szerinte ez invázió. "Országom önvédelmet folytat az orosz agresszióval szemben" - mondta a CNN-nek.
Elemzők szerint ezzel jelentősen megnőtt a veszélye a grúz és az orosz csapatok közötti közvetlen összecsapásoknak, ami a válság eszkalálódásához vezethet. Oroszország hivatalosan békefenntartói megsegítésével indokolta a bevonulást. Moszkva szerint a grúz-oszét harcokban tíz orosz katona is életét vesztette. Szergej Lavrov külügyminiszter bejelentette, hogy a grúz békefenntartók rátámadtak a velük egy kontingensben szolgáló orosz katonákra.
Richard Holbrooke, az Egyesült Államok volt ENSZ-nagykövete, a daytoni békemegállapodás megalkotója szerint Oroszország arra számít, hogy az energiacsapdában vergődő Európa nem fog beavatkozni. Oroszországot azonban feltétlenül figyelmeztetni kéne a nemzetközi normák betartására, nyilatkozta a CNN-nek.
Arra egyelőre semmi sem utal, hogy akár a NATO, akár az EU beavatkozna. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) elküldi képviselőjét a térségbe. A NATO - amibe Grúzia felvételét a tavalyi csúcson utasították el az orosz viszonyért aggódó Németország nyomására - egyelőre csak közvetítésre vállalkozott. Carmen Romero, a szervezet szóvivője szerint folyamatosan kapcsolatban vannak a grúz és az orosz vezetéssel is.
Mikhail Szakasvili grúz államfő a CNN-nek adott interjújában azzal vádolta a dél-oszétokat, hogy azok nem egyszerúen függetlenségre törekedtek, hanem Oroszországhoz akartak csatlakozni. Az oszétok - a Grúzia északnyugati csücskében élő abházokkal együtt - az oroszok segítségével vívták meg függetlenségi háborújukat a kilencvenes évek elején, és azóta is orosz békefenntartók biztosították határaikat.
A két szakadár állam polgárai valamennyien orosz állampolgárságot kaptak, így Moszkva most hivatalosan saját állampolgárai védelmére hivatkozhat.
Oroszország és Grúzia viszonya 2003., a grúziai rózsás forradalom sikere óta feszült. Akkor Mikhail Szakasvili elnök hívei megbuktatták az oroszbarát Eduard Sevarnadzét. Azóta folyamatosak a kisebb-nagyobb összeütközések, Oroszország többször szankciókat vezetett be Grúzia ellen, míg az rendszeresen belügyeibe való beavatkozással vádolta Moszkvát.
Szakasvili a CNN-nek nyilatkozva most is azt állította, hogy a mostani feszültség nem a grúzok csütörtöki támadásával indult - amit egyébként a dél-oszétok fokozódó támadásaival indokolt. Mint mondta, Dél-Oszétia és Abházia gyakorlatilag 1992 óta Moszkva közvetlen irányítása alatt áll. Ezért is követelte országa évek óta, hogy az orosz békefenntartók helyét európai uniós békefenntartók vegyék át, de ezt a felvetést az EU 2006-ban elvetette. A konfliktus hátteréről bővebben olvashat itt.