Vannak jelei az etnikai tisztogatásnak

Továbbra is feszült a helyzet Grúziában és Dél-Oszétiában, nyilatkozta az Indexnek Lehel László, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet igazgatója, aki az elmúlt napokban az Egyházak Világtanácsa (EVT) tényfeltáró missziójának tagjaként járt a térségben. A grúzok hozzáálását túlzott várakozás jellemzi, abban bíznak, hogy az EU majd javukra dönt a vitatott kérdésekben. Orosz és oszét oldalon a csalódottság jellemző, hiányolják a kellő megértést a nyugati országok részéről.

Lehel szerint menekültügyben teljes a bizonytalanság. Grúz részről még kidolgozott koncepció sincs a megoldásra - pedig a helyzet súlyos. Goriban, amit az oroszok a háborúban bombáztak és megszálltak, sátortáborokban laknak a Dél-Oszétiából elüldözött grúz menekültek és azok a goriak, akiknek megsemmisült az otthona.

Képek a szétlőtt városokról

Goriban teljes lakótömbök semmisültek meg a harcokban - Lehel szerint van rá remény, hogy ezek közül néhányat a tél beállta előtt lakhatóvá tegyenek. A Dél-Oszétiából elmenekültek helyzete kilátástalanabb, visszatérésükre semmi esély.

Ugyan az EU-s közvetítéssel aláírt grúz-orosz békemegállapodás elviekben garantálja a humanitárius segítségnyújtást és a segélyszervezetek munkáját, Lehelt és a tényfeltáró bizottság többi tagját az oroszok Goritól öt kilométerre - azaz mélyen grúz területen - visszafordították, nem engedték továbbhaladni Dél-Oszétiába. Így, bár Chinvali csupán 45 kilométerre van Goritól (a háború előtt Chinvalinál húzódott a grúz-oszét belső határ), Lehelék Riga, Moszkva és Vlagyikavkaz érintésével, négyezer kilométeres utazás után jutottak csak be Dél-Oszétiába.

Ott elmondása szerint valamivel jobb a helyzet, az orosz katasztrófavédelem próbálja ellátni a menekülteket, teherautókkal szállítanak építőanyagot. Lehel szerint a szervezetlenség mellett a legfőbb problémát az otthontalanok elhelyezése jelenti mindkét oldalon. A menekültek élelmezése viszonylag megoldott, bár nem minden szempontból kielégítő.

Képek a szétlőtt városokról

Nagy probléma még az elüldözöttek visszatérése. Bár a két népcsoport korábban viszonylagos békében élt együtt, a háború során a két fél kölcsönösen etnikai tisztogatásokkal vádolta egymást. Lehel szerint ennek vannak jelei, az oszét területeken többször tapasztalták, hogy fosztogatják a menekültek hátrahagyott otthonait és felgyújtják az épületeket. "Megerősítetlen jelentések szerint grúz oldalon is történtek incidensek" - mondta. A hírek szerint grúziai oszétoknak "javasolták", hogy menjenek inkább Oszétiába. Lehel fontosnak tartotta elmondani, hogy az első grúz-oszét háború idején a grúz hadsereg mintegy száz oszét falut - többnyire ötven-hatvan lakosú kisközségekről beszélünk - számoltak fel.

Az EVT tényfeltáró bizottsága napokon belül elkészíti jelentését, amit a nemzetközi szervezeteknek is megküldenek. A négyszáz keresztény (protestáns és ortodox) egyházat felölelő szervezet már a segélyezést is szervezi. Döntésük értelmében a terepen csupán négy szervezet dolgozik majd, a többi segélyszervezet csak ezeken keresztül vesz majd részt a segélyezésben. Grúziában két amerikai csoport, Dél-Oszétiában az orosz ortodox egyház mellett a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet koordinálja majd a munkát.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!