Grúzia vesztésre áll

2008.08.10. 10:55
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa ismét döntésképtelennek bizonyult, így Oroszország a grúz tűzszüneti ajánlat ellenére is folytatta támadásait. Reggelre Grúzia már Dél-Oszétia feladásába is belement, de a harcok nem álltak le. A háború miatt Azerbajdzsán leállította az olajszállítást, ezzel Oroszország fokozhatja nyomását az amúgy is tehetetlen Európai Unióra.

Grúz szempontból kétségbeejtően alakult a háború harmadik éjszakája. Az orosz légierő már Tbiliszit bombázta, miközben az abház szakadárok is támadást indítottak a szakadár állam egyetlen grúz fennhatóságú területe, a Kodori-szoros ellen. A szintén orosz támogatást élvező abház lázadók vasárnap tervezik végső offenzívájukat a stratégiai fontosságú hegyszoros megszerzésére, ezért távozásra szólították fel a nemzetközi megfigyelőket.

Ráadásul egyelőre diplomáciai fronton sem történt előrelépés. Bár Szakasvili grúz elnök már szombat napközben tűzszünetet ajánlott, Oroszország egyelőre nem hajlandó erre. Az oroszok a grúz csapatok kivonásához kötötték a tűzszünetet, de egyelőre nem reagáltak semmit arra, hogy ez megtörtént - azaz Grúzia azokat a területeket is feladta, amiket tavaly szerzett meg a szakadároktól, és ahol széles körű autonómiával, oszét vezetéssel hoztak létre közigazgatást.

A háború egyik valós orosz stratégiai célja is felderenghetett vasárnapra virradóra. Az oroszok támadást intéztek Poti fekete-tengeri kikötővárosa ellen, ahonnan az azerbajdzsáni olaj Európába indul. Az azeri olajtársaság vasárnapra már fel is függesztette a szállításokat. Az azeri olaj kiesésével Európa alternatíva nélkül maradhat, azaz kizárólagosan Oroszországtól függhet energiaellátása. Az EU tétlenségének okaként az elemzők eddig is az energiafüggést látták, ez a függőség most súlyosbodhat.

A nyugati hatalmak is csak a tétlenkedést folytatták. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a szombat éjszakába nyúló újabb rendkívüli ülésén sem tudott határozatot hozni a kérdésben - a döntéshozatalt gyakorlatilag ellehetetleníti, hogy az egyik harcoló fél, Oroszország, a BT vétójoggal bíró állandó tagja. Pedig az olimpia miatt az általában az oroszokkal szavazó kínaiak is békére szólítottak.

Putyin orosz miniszterelnök mindeközben háborús bűnökkel vádolta Grúziát és ennek kivizsgálását kérte elnöki utódjától, Dmitrij Medvegyevtől. Beszélgetésükön nem hangzott el érv arra, hogy mit is keres Oroszország Grúzia határain belül, egy még általa sem elismert szakadár állam védelmében. Az EU mindeközben felszólította Oroszországot, hogy legyen szíves tiszteletben tartani az általa is elismert nemzetközi határokat.

A harci cselekményekkel párhuzamosan a diplomáciai front is szélesedett. Izraelben - Grúzia egyik fegyverellátójában - attól tartanak, hogy Oroszország bosszúból légvédelmi rendszereket adhat el Iránnak. Azaz, egyre nyilvánvalóbb, amit néhány elemző már jelzett: ez a háború egyáltalán nem Dél-Oszétiáról szól.