Sarkozy próbálja rávenni Moszkvát a csapatkivonásra

A francia elnök még a szeptember 1-jén megtartott rendkívüli EU csúcs előtt tett rá ígéretet, hogy békemisszióra indul. Útjára elkísérte Javier Solana az unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője, valamint José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is. A hétfő az oroszoké, majd a három politikus továbbindul Tbiliszibe, ahol a grúz államfővel folytatják a tárgyalásokat.

A látogatás nem titkolt célja végső soron a béke elérése a két állam között, ám egyelőre a nyugat-európai politikusok megelégednének azzal is, ha Oroszország végre kivonná csapatait a kaukázusi országból. Ennek elérését azonban megkérdőjelezi az a minapi grúz beszámoló, mely szerint az orosz hadsereg megerősítette jelenlétét a grúz Poti kikötője körül.

Miközben uniós vezetők a béketárgyalások sikerességén fáradoznak, addig Hágában megkezdődött az az eljárás, melyet Grúzia kezdeményezésére tárgyal a Nemzetközi Bíróság. Grúzia annak érdekében kér fellépést az ENSZ-től, hogy segítsen megállítani a papíron ugyan Grúziához tartozó, Oroszország szerint visszont önálló államként létező Dél-Oszétia és Abházia területén folyó "etnikai tisztogatást".

A két fél meghallgatása várhatóan szerdáig tart majd, a sürgősnek ítélt intézkedésekről néhány héten belül születhet ítélet. Bár az augusztus elején kirobbant konfliktus kiváltotta a nyugati vezetők éles bírálatát, etnikai tisztogatással kevesen vádolták Oroszországot. Tbiliszi szerint azonban több mint 400 ezer ember erőszakos kitelepítéséért felelős a Kreml.

Elképzelhető, hogy a szintén hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság is vizsgálatot indít majd az ügyben. Moszkva azon túl, hogy visszautasította az etnikai tisztogatás vádját, még a Nemzetközi Bíróság illetékességét is megkérdőjelezi. Végleges ítélet, - ha lesz egyáltalán - idén még biztosan nem várható.

Oroszország ugyanakkor az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában vádolta meg Grúziát a Dél-Oszétiában végrehajtott etnikai tisztogatással. Az orosz nagykövet úgy vélte, hogy az orosz hadsereg beavatkozása tette lehetővé, az emberi katasztrófa megakadályozását.

Minden bizonnyal nem lesz pozitív hatással a tárgyalásokra az a hétfői incidens, mely az ENSZ egyik segélyszállítmányával történt. Jelentések szerint orosz katonák minden ok nélkül visszafordulásra kényszerítették a szállítmányt Grúziában. Ugyanitt korábban szintén erre kényszerült a CARE amerikai segélyszervezet egyik járműve is. A mostani küldetés irányítója elmondta, hogy kárfelméréssel próbálkoztak volna, de a hétfői kudarc ellenére mindent megtesznek ezért, hogy a segélyszállítmányok időben eljussanak a rászorulókhoz.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!