Virgil
EUR 410,45 Ft USD 391,44 Ft GBP 492,38 Ft BUX 80 056
0 °C
6 °C

Több mint 20 ezer grúz lett földönfutó

2008.11.18. 15:09
A grúz–orosz háborúnak már három hónapja vége, mégis 20 ezerre tehető azon grúz menekültek száma, akik nem térhetnek vissza otthonaikba. Az oroszok továbbra sem vonták ki teljesen csapataikat a két szakadár köztársaságból, az elmúlt hetekben pedig újabb robbantásokról és fosztogatásokról lehetett hallani. A legfrissebb hírek szerint Grúzia és Oroszország is hajlandó újrakezdeni a tárgyalásokat a két "lázadó régióról". Az Amnesty International pedig az emberi jogok sárba tiprása miatt aggódik.

A menekültek szeretnének visszatérni dél-oszétiai otthonaikba, ám ez egyelőre lehetetlennek tűnik. Az Amnesty International nemrég elkészült jelentése szerint a Grúzia és a két szakadár tagköztársaság (Dél-Oszétia és Abházia) határán fekvő, úgynevezett "védőzónában" rekedt a menekültek többsége.

A területről szórványosan térnek vissza a földönfutóvá lett grúzok otthonaikba. A menekültek közül sokan akkor sérültek meg, mikor próbálták elhagyni a veszélyes területeket.

Grúzia augusztus elején támadta meg a '90-es évek elejéig hozzá tartozó Dél-Oszétiát, de az orosz hadsereg a szakadárok segítségére sietett. Az oroszok hat nap alatt megsemmisítő csapást mértek a grúz hadseregre. A tűzszünet értelmében a grúz hadseregnek vissza kellett vonulnia Dél-Oszétiából és egy másik szakadár tartományból, Abháziából is. A két régió kikiáltotta függetlenségét, de ezt lényegében csak Oroszország ismerte el. A háború végén Oroszország kivonta csapatai egy részét Grúziából, ám Dél-Oszétiában és Abbháziában továbbra is állomásoznak orosz katonák.

Az ENSZ, az Európai Unió és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet égisze alatt megkezdett tárgyalások a múlt hónapban, Genfben egy konferencián csúcsosodtak ki. A találkozó azonban nem hozott jelentős eredményeket. Az orosz külügyminiszter Szergej Lavrov egy moszkvai rádióban úgy nyilatkozott, most a védelemre és a menekültek helyzetére kell fókuszálniuk, írja a BBC.

Az Amnesty International arra volt kíváncsi, milyen emberi jogi visszaélések történtek a háború alatt. A szervezet jelentése szerint mindkét oldalon súlyos aggályok merültek fel ebben az ügyben. Bár a háborúnak már több mint három hónapja vége, az elmúlt hetekben éppúgy lehetett hallani robbantásokról, erőszakos cselekedetekről és fosztogatásokról, mintha a fegyverszüneti egyezmény meg sem született volna. A jelentés Moszkvát és Tbiliszit is sürgeti, vizsgálja meg, milyen mértékben sérültek az emberi jogok a konfliktusban és az azóta eltelt időszakban.



Csáki Judit-Cserhalmi
Csáki Judit
Cserhalmi
5400 Ft
Szlavicsek Judit-Doszpot nyomoz
Szlavicsek Judit
Doszpot nyomoz
4932 Ft