Orosz-grúz háború

Az észt, a lengyel, a litván és az ukrán elnököt, illetve a lett kormányfőt szállító repülőgép kedden este az azeri-grúz határ mentén fekvő egyik azeri repülőtéren szállt le, s a politikusok onnan gépkocsikonvojjal folytatták útjukat a grúz fővárosba, Tbiliszibe, közölte az ukrán államfő sajtószolgálata. Az ukrán tévé lengyel sajtójelentésekre hivatkozva azt közölte: a lengyel légierő pilótája, aki gépével a vezetőket Grúziába szállította volna, biztonsági megfontolásokból nem vállalta, hogy közvetlenül Tbiliszibe repüljön. (MTI)

Az orosz elnök állami gyásznappá nyilvánította augusztus 13-át, hogy a lakosság megemlékezhessen a dél-oszétiai háború áldozatairól. Dmitrij Medvegyev kedden este kiadott rendelete értelmében az orosz hivatali épületek homlokzatára gyászlobogót húznak fel. Szerdán országszerte elmaradnak a szórakoztató rendezvények is. (MTI)

Az Egyesült Államok lemondta egy, Oroszországgal közösen tervezett haditengerészeti hadgyakorlaton való részvételét, hogy így tiltakozzon a Moszkva által a grúziai konfliktusban tanúsított csúnya magatartás miatt. A résztvevő országok (Franciaország, Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok) kezdőbetűi alapján FRUKUS fedőnévre hallgató éves hadgyakorlat tervezett időpontja augusztus 15-23, helyszíne a Japán-tenger. Az Egyesült Államok két hadihajóval vett volna részt.

Népirtással vádolja a grúz vezetőket a két szakadár terület elnöke így Abházia és Dél-Oszétia nem hajlandó tárgyalni Tbiliszivel. A grúz vezetőkkel a két elnök szerint a genocídium miatt legfeljebb egy nemzetközi bíróság állhat majd szóba.

Csehország jelentősen hozzájárult Grúzia felfegyverzéséhez. Az utóbbi két évben Csehország volt az, amely a legtöbb tankot (175 darab), ágyút (36 darab) és rakétavetőt (25 darab) szállította a kaukázusi országba, írja a Právo című prágai baloldali lap orosz forrásokra hivatkozva. Oroszország pedig azzal vádolja Grúziát, hogy éppen tankokkal és rakétavetőkkel gyilkolt meg nagyszámú civil lakost Chinvaliban.

Moszkva nem törekszik arra, hogy elfoglalja Grúziát, vagy megszállás alatt tartsa az ország bármelyik részét, írta Szergej Lavrov a Financial Times brit napilapban. Az orosz külügyminiszter teljes képtelenségnek nevezte azokat a találgatásokat, amelyek szerint az orosz katonai akciónak Dél-Oszétiában az lehetett a célja, hogy megdöntsék a grúz kormányt. A külügyminiszter írásában hangsúlyozta: Oroszország nem saját akaratából került bele ebbe a konfliktusba, amelyből véleménye szerint egyik fél sem kerülhet ki győztesen.

Az előző éjjel kialkudott tűzszünet megsértésével vádolta Oroszországot Miheil Szaakasvili. "A megszálló orosz csapatok a tűzszünet ellenére továbbra is hadmozdulatokat hajtanak végre Grúzia területén", állította a grúz elnök. Alekszandr Lomaja, a grúz nemzetbiztonsági bizottság titkára arról tájékoztatta az egyik hírügynökséget, hogy a Dél-Oszétiától nem messze fekvő Gori városába szerdán reggel bevonult egy harckocsi-oszlop, de ezt orosz részről cáfolták.

Súlyos hibának nevezte Eduard Sevardnadze volt grúz elnök a Bild című német bulvárlap szerdai számában megjelent interjúban, hogy a grúz erők megfelelő előkészületek nélkül hatoltak be Dél-Oszétiába. Sevardnadze (aki épp a Szaakasvili vezette utcai tüntetések hatására mondott le), arról is beszélt, hogy a önmagában a grúziai helyzet miatt nem áll fenn egy újabb hidegháború veszélye, de a Csehországba és Lengyelországba tervezett rakétavédelmi pajzzsal Amerika hosszú ideje új hidegháborút szít.

Az orosz csapatok addig nem hagyják el Grúziát, amíg a grúz katonák vissza nem térnek laktanyáikba, jelentette ki Szergej Lavrov. Persze, tette hozzá az orosz külügyminiszter, ha ez megtörtént, a Dél-Oszétiában állomásozó orosz békefenntartók akkor is a térségben maradnak. És jelentőségük várhatóan nő majd, hiszen Lavrov szerint erősíteni kellene a nemzetközi megbízottak szerepét Dél-Oszétiában és Abháziában, kiknek tevékenységét inkább a Grúzia részéről várható esetleges provokációk megfigyelésére kellene összpontosítani.

Vissza kell vonni a 2014-es téli olimpia megrendezésének jogát az oroszországi Szocsi városától, ezt követeli Andrus Ansip. Az észt miniszterelnök szerint szerint a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak Oroszország Grúzia elleni agressziója miatt kellene felülvizsgálni döntését. (A fekete-tengeri üdülőparadicsom első ízben rendezhet téli ötkarikás játékokat. Az ausztriai Salzburg és a dél-koreai Pjongcsang előtt nyert a tavalyi NOB-szavazáson.)

Az Egyesült Államok kérte a NATO tagállamainak külügyminisztereit, hogy kezdjenek tanácskozást a Grúziában kialakult helyzet megvitatására - jelentette be szerdán az észak-atlanti szövetség egyik szóvivónője. Carmen Romero újságírókkal közölte, hogy egyelőre folyik az egyeztetés, és a hivatalosan kért ülést valószínűleg a jövő hét elején tartják meg. Hozzáfűzte, hogy Oroszországot nem hívják meg a tanácskozásra.

Az EU kész szerepet vállalni a grúziai békefenntartásban, a "helyszínen" is - áll az EU-külügyminiszterek szerdai brüsszeli közleménytervezetében. "A Tanács úgy gondolja, az EU-nak készen kell állni arra, hogy szerepet játsszon, akár a helyszínen is, a grúziai konfliktus tartós és békés rendezése érdekében kifejtett minden erőfeszítésben, beleértve az ENSZ és az EBESZ erőfeszítéseit is" - olvasható a dokumentumban. A külügyminiszterek határozottan támogatják, hogy az unió megfigyelőket vagy békefenntartókat küldjön az orosz-grúz tűzszünet betartásának ellenőrzésére Dél-Oszétiába, Grúzia szakadár területére - közölték brüsszeli diplomáciai források.

Németország számára teljességgel elfogadhatatlan a demokratikusan választott grúz kormány legitimitásának megkérdőjelezése - jelentette ki Angela Merkel kancellár a szerdai berlini kormányülésen. "A jövőbeli politikai tárgyalásokon Grúzia szuverenitása és területi integritása sem vonható kétségbe" - ismertette a német kormány álláspontját a kancellár helyettes szóvivője, Thomas Steg. Merkel pénteken Szocsiban Dmitrij Medvegyev orosz elnök értésére fogja adni, hogy a válság nem oldható meg "katonai eszközökkel". A német kormány szemében "egyik fél sem ártatlan". A kancellár a jövő héten a grúz fővárosba utazik, ahol szintén a kaukázusi konfliktusról tárgyal - tette hozzá a szóvivő. (MTI)

Az orosz csapatok a grúz főváros, Tbiliszi felé tartanak és megpróbálják bekeríteni - mondta Miheil Szaakasvili grúz elnök szerdán a CNN amerikai hírtelevíziónak. "Az oroszok előrenyomulnak a főváros irányába. Gyűrűt vonnak köré" - jelentette ki. "Utolsó csepp vérünkig védelmezni fogjuk fővárosunkat. Soha nem adjuk meg magunkat az oroszoknak" - tette hozzá a grúz elnök.

Az Európai Unió külügyminiszterei arra kérték szerdán Grúziát és Oroszországot, hogy "valódi tűzszünetet" tartsanak életben. A miniszterek brüsszeli ülésük végén nyilvánosságra hozott zárónyilatkozatukban felszólították a konfliktusba sodródott feleket, hogy tartsák tiszteletben mindazokat a kötelezettségvállalásaikat, amelyek egy valódi tűzszünet bevezetésére és jóakaratuk kinyilvánítására vonatkozik, mind a konfliktus helyszínén, mind az érintett körzetekben.

Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter júliusi tbiliszi látogatása során azt javasolta Miheil Szaakasvili grúz elnöknek, hogy kerülje el a konfliktust Moszkvával, írja szerdai számában a The New York Times. Az amerikai lap egy név nélkül nyilatkozó, magas rangú amerikai illetékest idéz, aki Rice kíséretében volt. A külügyminiszter egy július 9-i magánvacsorán figyelmeztette a grúz államfőt. Azt mondta neki igen világosan, hogy meg kell ígérnie: nem nyúl az erő eszközéhez. A nyilvánosság előtt azonban az amerikai diplomácia vezetője Moszkvát vádolta az állandó grúziai zűrzavar szításával. "Oroszországnak hozzá kell járulnia a probléma megoldásához, és tartózkodnia kell annak szításától" - jelentette ki Rice július 10-én.

Az orosz hadsereg vezérkara szerdán cáfolta, hogy orosz csapatok Tbiliszi felé nyomulnának. Korábban újságírók jelezték, hogy orosz harckocsioszlop indult Goriból a grúz főváros felé vezető országúton, és Miheil Szaakasvili grúz elnök is azt nyilatkozta a CNN amerikai hírtelevíziónak, hogy az orosz erők Tbiliszi felé tartanak és megpróbálják bekeríteni a fővárost. Anatolij Nogovicin, az orosz vezérkari főnök helyettese azonban az Interfax moszkvai hírügynökség jelentése szerint közölte: az orosz egységek és a harci technika nem tartanak Tbiliszi felé, és parancsuk sincs erre.

Nagyszabású orosz hódító hadjárat veszélyére figyelmeztette Európát Miheil Szaakasvili grúz államfő, s ismételten segítséget kért az Egyesült Államoktól. Orosz páncélosok százainak grúziai behatolása után a Baltikum és Ukrajna lehetnek a következő országok - jelentette ki az elnök egy szerdai, újságírókkal tartott telefonkonferencián. Felrótta Moszkvának, hogy erői a kihirdetett tűzszünet ellenére tovább nyomulnak Tbiliszi felé. "Nemcsak Grúziáról van szó" - mondta Szaakasvili, s azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államoknak mihamarabb meg kell szerveznie Európa védelmét. Szerinte Oroszország a volt Szovjetunió helyreállítására törekszik, s ugyanaz a hegemonisztikus gondolkodás érvényesül, mint a szovjet csapatok korábbi bevonulásainál.

Ukrajna szerdán úgy döntött, hogy korlátozza a fekete-tengeri orosz hadiflotta mozgását. Viktor Juscsenko elnök rendelete alapján mindazoknak a haditengerészeti és légi egységek, amelyek áthaladnak az ukrán tengeri határon, mozgásukról előzetesen - 72 órával előbb - tájékoztatniuk kell az ukrán vezérkart. Az útvonaligényre vonatkozó dokumentumban fel kell tüntetni az is, hogy az adott egység milyen fegyverzettel rendelkezik, illetve milyen hadianyagokat és lőszerkészletet visz magával. Eközben a kijevi parlament tárgykörbe vette azt a törvénytervezetet, amely elfogadása nyomán Ukrajna felmondaná az Oroszországgal kötött szerződését, amely az orosz hadiflotta ukrán felségvizeken való tevékenységét szabályozza. A kijevi külügyminisztérium vasárnap közölte: fenntartja magának a jogot, hogy megtiltsa a visszatérést az ukrajnai bázisukról a grúz partokhoz vezényelt orosz hadihajók számára.

A Human Right Watch nemzetközi emberi jogi szervezet szemtanúkra hivatkozva azt jelentette szerdán, hogy déloszétek fosztogatják a grúzok nemzetiségűek házait, grúz félkatonai szervezetek pedig az oszét lakosok megfélemlítéséhez folyamodtak. Az elismert, független emberi jogi csoport jelentése megerősíti, hogy az egymást jogsértéssel vádoló orosz és grúz fél egyaránt elkövet háborús bűncselekményeket. A háború a múlt héten tört ki, amikor Grúzia megpróbálta erővel az ellenőrzése alá vonni a szakadár déloszét területet, amely Moszkva védelmét élvezi. (MTI)

Négy egykori kommunista uniós tagállam vezetője bírálta szerdán Nicolas Sarkozy francia államfő béketervét, mondván, hogy az nem védi meg Grúziát, és hiányzik belőle az ország területi épségének garantálása. "Úgy véljük, hogy a... Moszkvában és Tbilisziben bemutatott dokumentumokból eltűnik a fő elem, Grúzia területi egységének tiszteletben tartása" - mondta Valdas Adamkus litván elnök, aki Varsóban ismertette Lengyelország, Lettország és Észtország vezetőinek vele közösen megfogalmazott nyilatkozatát. A dokumentumban a politikusok "teljes támogatásukról biztosították Grúzia területi épségét a nemzetközileg elismert határain belül".

A grúz rendőrség arra készül, hogy csütörtökön járőröket indítson a Dél-Oszétia határához közel eső Gori városba, ahonnan távozik az orosz katonaság, jelentették be szerda este Tbilisziben.

"Úgy tűnik, hogy az oroszok politikai döntést hoztak Gori kiürítéséről. A katonai parancsnokság biztosított, hogy holnap (csütörtökön) elhagyják a várost" - mondta Alekszandr Lomaja, a grúz nemzetbiztonsági tanács titkára.

(MTI)

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár szerdán közölte, hogy kész részt venni békefenntartó rendezésben a két szakadár grúziai tartományban és segíteni a béketárgyalások megszervezését.

(MTI)

Megkezdték a kivonulást Gori grúz városból az orosz csapatok, közölte csütörtökön a kaukázusi ország belügyminisztériuma. Az orosz haderő távoztával a grúz erők veszik át az ellenőrzést a város felett.