Az oroszok szerint ők befejezték a csapatkivonást

Oroszország pénteken befejezte grúziai csapatainak kivonását, jelentette be Anatolij Szergyukov orosz védelmi miniszter. Közlése szerint az orosz katonai egységek kivonása incidensek nélkül zajlott, és a terveknek megfelelően, moszkvai idő szerint 19 óra 50 perc körül (azaz magyar idő szerint 17 óra 50 körül) befejeződött. Mint hozzátette, ezzel teljesítették a francia és az orosz elnök által augusztus 12-én a grúziai konfliktus beszüntetéséről kötött egyezséget. Szergyukov egyébként azt mondta, hogy az orosz békefenntartók megkezdték feladatuk teljesítését a grúziai biztonsági zónában.

A tbiliszi belügyminisztérium viszont azt közölte, hogy az orosz csapatkivonás nem fejeződött be, és több grúz városban (így Potiban és Szenakiban) továbbra is vannak orosz egységek. Az amerikai védelmi minisztérium szóvivője azt mondta, hogy továbbra sem látnak lényegi orosz csapatkivonásra utaló egyértelmű jeleket. A washingtoni külügyminisztérium pedig úgy fogalmazott, hogy Moszkva megkezdte a csapatkivonást, de nem teljesítette a tűzszüneti megállapodás előírásait. A külügyi szóvivő szerint ellenőrző pontok felállítása (mint Poti grúz kikötőváros körül), valamint ütközőzónák létesítése "nyilvánvalóan nem része a megállapodásnak".

A Fehér Ház pénteken bejelentette: George Bush amerikai és Nicolas Sarkozy francia elnök telefonbeszélgetést folytatott, és egyetértettek abban, hogy Oroszország nem teljesíti a grúziai tűzszüneti megállapodást.

Egy amerikai hadihajó pénteken áthaladt a Boszporusz-szoroson, hogy humanitárius segélyt szállítson Grúziába. A rakétahordozó romboló Poti kikötőjébe tart, és hamarosan két másik amerikai hadihajó (köztük a földközi-tengeri VI. amerikai flotta zászlóshajója) követi, hasonló rakománnyal. Eközben a NATO "rutin hadgyakorlatot" kezdett a Fekete-tengeren, több hajó részvételével. Bár a katonai szövetség szóvivője szerint ezeket a manővereket már régóta tervbe vették, és nincs közük a grúz-orosz konfliktushoz, az orosz vezérkar pénteken tiltakozott a lépés miatt.

Csapatkivonást követelnek

Németország elvárja Oroszországtól, hogy vonja ki teljesen csapatait Grúzia területéről, közölte a német kormányszóvivő Berlinben, hozzáfűzve, hogy reggel még nem volt egyértelmű jele annak, hogy a csapatkivonás ténylegesen megkezdődött volna.

Egyértelműen azt várjuk, hogy az orosz csapatok a nap folyamán elhagyják Grúzia szakadár régióin kívüli területét, mondta Thomas Steg. "Ma reggel még nem lehetett biztosan azt állítani, hogy a lényegi csapatkivonás megkezdődött" - fűzte hozzá. Elismerte, hogy a Moszkva és Tbiliszi által aláírt béketerv értelmében kis létszámú orosz alakulatok maradhatnak a szakadár Dél-Oszétia és Grúzia határán kialakított ütközőövezetben, hangsúlyozta azonban, hogy legföljebb 500 katona ideiglenes állomásoztatásáról lehet csak szó.

Oroszországnak teljes egészében tiszteletben kell tartania a grúziai fegyverszünetet, és vissza kell vonnia csapatait a konfliktus előtt elfoglalt területre, áll hasonlóképp abban a közleményben, amelyet az Európa Tanács (ET) két jelentéstevője, Eörsi Mátyás (SZDSZ) és az albán Kastriot Islami adott ki pénteken Strasbourgban, az előző négy napban Tbilisziben és Goriban tett látogatásuk után.

A jelentéstevők beszámolóját szeptember elején vizsgálja meg az ET parlamenti közgyűlésének vezetősége, majd a jövő hónap végén a közgyűlés maga is. Az ET honlapján is olvasható közlemény követeli azt is, hogy "Oroszország hagyja abba Grúzia infrastruktúrájának felelőtlen rombolását, amelyet semmi nem igazolhat". Elengedhetetlennek tartják "a fosztogatások, az emberi jogokat érő sérelmek és az etnikai tisztogatás befejezését is", mindezeket a közlemény szerint szintén az orosz ellenőrzésű területekről jelezték.

A dél-oszétiai határhoz közeli, stratégiai fekvésű Gorival kapcsolatban Eörsiék megállapították: a fosztogatások ellenére a város kész arra, hogy visszafogadja a menekülteket, amint az orosz csapatok kivonultak, és az autópálya megnyitásával szabaddá válik a közlekedés. Külön aggodalmukat fejezték ki a jelentéstevők a Gori környéki településeken található fel nem robbant lövedékek miatt, amelyek veszélyt jelentenek a helyi lakosságra.

A magyarok közönyösek

Mindeközben a The Times című brit lap internetes kiadása arról ír, hogy a magyarok - mindössze tizenhét évvel azután, hogy az orosz tankok kigördültek Magyarországról - ölbe tett kézzel ülnek, miközben az orosz tankok begördülnek Grúziába. A jobbközép lap pénteki internetes kiadásában közölt kommentár szerint Grúzia sorsa sokkal kisebb szenvedélyt váltott ki Magyarországon, mint a mostani olimpiai játékok eseményei, pedig a szovjetek elleni, 1956-os felkelés egyike volt a magyar történelem meghatározó eseményeinek.

A szerző, Adam LeBor a közép-európai térség eseményeiről küld jelentéseket a The Timesnak, szerinte "a legtöbb magyar egyszerűen megrándította a vállát" a grúziai események láttán, hallatán. "Nincs széles körű felháborodás, csak néhány százan vettek részt az egyetlen (ezzel kapcsolatos) budapesti tüntetésen" - magyarázta vélekedését.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!