Még mindig működnek a csempészalagutak Gázában
További Külföld cikkek
- Mégsem akar szenátor lenni Donald Trump fiának felesége
- Lezuhant egy kisrepülőgép egy brazíliai üdülővárosban
- Túlélhető az atomcsapás a saját magánbunkerünkben?
- Iszonyatos fegyverkezésbe kezdtek a görögök, Törökországot ez aggasztja
- Még két hónapot csúszik az űrben rekedt kozmonauták hazatérése, akik júniusban indultak egyhetes kirándulásra
"Ma reggel az izraeli védelmi erők utolsó katonája is elhagyta a Gázai övezetet, annak közelében állomásozik, és felkészült minden eshetőségre" – jelentette be szerdán egy katonai szóvivő. Izrael már korábban közölte, hogy a kivonulás után egyes alakulatok az övezet közelében maradnak arra az esetre, ha palesztin részről újabb rakétatámadás érné Izrael területét.
A Gázai övezet ellen december 27-én megindított, huszonkét napig tartó izraeli hadművelet célja az volt, hogy véget vessen a palesztin rakétatámadásoknak, és az övezetbe vezető csempészalagutak lerombolásával elvágja a Hamász palesztin iszlamista mozgalom fegyverutánpótlási útvonalát.
Maradtak alagutak
Az AP tévéfelvételei szerint folytatódott a csempészet a Gázai övezet és Egyiptom határán annak ellenére, hogy Izrael az offenzívában megsemmisítette a föld alatti alagutak egy részét, a csempészet teljes leállításához azonban nemzetközi együttműködésre van szükség. Az Egyesült Államok és Izrael még a tűzszünet bejelentése előtt alá is írt egy erről szóló megállapodást.
Többek között a Gázai övezetbe irányuló fegyvercsempészet megakadályozása szerepel Cipi Livni izraeli külügyminiszter brüsszeli tárgyalásainak napirendjén. Izrael azt szeretné, ha a huszonhetek fegyveres erőt, hajókat és műszaki eszközöket bocsátanának rendelkezésre a csempészet megakadályozására. Több európai ország már korábban jelezte, hogy részt venne a feladatban, az egyelőre nem világos, melyik ország milyen szerepet vállalna.
Egyiptom külügyminisztere közölte, Kairó nem fogja engedni, hogy külföldi hadihajók használják a területi vizeit erre a célra, és nem akarnak külföldi békefenntartókat sem egyiptomi földön. Az iráni külügyminiszter azt mondta, hogy a gázai palesztin szervezeteknek joguk van az önvédelemre a "gyarmatosítókkal" szemben, így ahhoz is, hogy harcukhoz minden lehetséges helyről fegyvert szerezzenek be. A Hamász ugyanezt az álláspontot fogalmazta meg.
Háled Mesaal, a Hamász szíriai száműzetésben élő vezetője szerdán azt sürgette, hogy tárgyaljanak a Hamásszal. "Három éve próbálnak megszabadulni a Hamásztól, többek között blokád bevezetésével (...). Itt az ideje, hogy szóba álljanak a Hamásszal, egy olyan erővel, amelynek a legitimitása megerősödött a gázai háború alatt" - mondta Mesaal damaszkuszi beszédében.
Az uniós külügyminiszterek a Livnivel tartott szerdai munkavacsorán a Gázai övezet határátkelőinek megnyitását sürgették. Javier Solana azt mondta, az EU küldene megfigyelőket a rafahi átkelőhöz, Göncz Kinga külügyminiszter szerint a misszióban Magyarország is részt venne.
Jogi következmények lehetnek
Mint kiszivárgott, Cipi Livni brüsszeli útja előtt a külügyminisztérium jogi szakértői utánajártak, hogy a tárcavezető számíthat-e kellemetlenségekre - akár egy esetleges büntetőeljárásra - az EU-intézményeknek helyt adó Belgiumban azok miatt a vádak miatt, amelyek szerint az izraeliek súlyos bűncselekményeket követtek el a gázai hadjárat alatt. A jogászok hírek szerint az utolsó pillanatban adtak zöld jelzést a külügyminiszternek, hogy elutazhat Belgiumba.
Korábban izraeli katonai források azt közölték, a hadsereg megtiltja, hogy közöljék a gázai offenzívában részt vevő egységek parancsnokainak személyazonosságát - nevét és fotóját -, attól tartva, hogy eljárás indulhat ellenük háborús bűntettek miatt. Nyolc izraeli jogvédő szervezet is követelte kedden a főállamügyésztől, hogy indítson vizsgálatot a hadsereg gázai övezeti tevékenységéről, "tekintettel a polgári lakosságot ért támadások mértékére".
Izrael gyűjti a bizonyítékokat arra, hogy kizárólag katonai célpontokat támadott, és a Hamászra hárítja a felelősséget a civil áldozatokért. Álláspontjuk szerint a palesztin fegyveres csoportok szándékosan tevékenykedtek Gáza sűrűn lakott körzeteiben, civileket használtak élő pajzsként.
A palesztin emberi jogi központ összesítette a 22 napos gázai övezeti harcok palesztin veszteségeit, mely szerint 1284-en vesztették életüket, több mint kétharmaduk civil, azon belül 280-an 17 éven aluliak. A sebesültek száma meghaladta a 4300-at.
Az újjáépítésről vitáznak
Ami az előzetes becslések szerint kétmilliárd dollárt felemésztő gázai újjáépítésről Izrael már most az ENSZ és a segélyszervezetek tudtára adta, hogy minden tervezett projekthez külön-külön az izraeli hatóságok hozzájárulását kell kérni. Izrael egyúttal garanciákat fog követelni, hogy egyik munkából sem a Hamász fog hasznot húzni, az kizárólag a civileket segíti.
Az ENSZ-főtitkár humanitárius ügyekkel foglalkozó helyettese közölte, azt szeretné, ha az összes gázai övezeti határátkelő megnyílna és Izrael nem kizárólag élelmiszert és gyógyszert, hanem építőanyag-szállítmányokat is beengedne a palesztin területre. John Holmes létfontosságúnak tartja, hogy Izrael beengedje a cementet, csővezetékeket és egyéb építőanyagokat szállító járműveket az övezetbe, hogy megkezdhessék az újjáépítést.
Közben a Hamász közölte, elfogtak számos kollaboránst, akik értesülésekkel segítették Izraelt az offenzíva alatt. A tájékoztatásból nem derült ki sem az elfogások helyszíne, sem hogy hol tartják őket fogva, sem pedig az, milyen büntetés vár rájuk.