Engedményes határátkelést kínál új szomszédainak az EU?

Áprilisban vetődött fel először, hogy új konstrukciót kellene kidolgozni a bővítés utáni EU-szomszédokkal való kapcsolattartásra. A munkaanyagot az Európai Bizottság felkérésére Javier Solana, az EU kül- és biztonságügyi főképviselője és Cris Patten, az Európai Bizottság külkapcsolatokért felelős biztosa dolgozta ki. Javaslatuk alapján az Európai Bizottság jelenleg elsősorban az úgynevezett "kishatárátkelés" szabályozásával foglalkozik. Az e keretek között rögzített engedmények a bővítés utáni új keleti és déli szomszédos országokra vonatkoznak majd, Horvátországtól Jugoszláviáig és Moldovától Fehéroroszországig.

A "kishatárátkelés" főként azokat az állampolgárokat érintené, akik az EU-határ közelében élnek, s gyakran járnak át rokonlátogatásra vagy éppen vásárolni. Az EU által elképzelt lehetőségek között szerepel egy olcsó, többszöri beutazásra feljogosító vízum is a hivatalosan igazolt munkahellyel rendelkező állampolgárok számára. Az érintettek meghatározott ideig tartózkodhatnának az EU adott részében.

Nem csak frazeológia, de az is

Az engedmények pontos jogi kerete még nem ismert, először az EU-tagországok külügyminisztereinek kell kinyilvánítaniuk álláspontjukat az ügyben. Nem tisztázott egyelőre a frazeológia sem; nem tudni, hogy az új határ mentén lévő országokat "új szomszédoknak" vagy "partnereknek" nevezik-e majd, de az EU ügyel arra, hogy már a megfogalmazás terén is gondosan járjon el, ne érintsen érzékeny pontokat.

Sajtójelentések szerint az EU a majdani új szomszédoknak hasonló kedvezményeket kínál, mint Oroszországnak, Kalinyingrád esetében, bár az EU-tisztségviselők hivatalosan ezt cáfolják. Az Európai Bizottság magyarázata szerint a leendő új szomszédok szempontjából az egész "kishatárátkelési" ügy inkább kereskedelmi jellegű, míg Kalinyingrád esetében átutazásról van szó egyazon ország területét képező két pont között.

Kishatár lesz-e a 400 kilométeres távolság?

A kedvezményeket szabályozó javaslat természetesen nagy jelentőségű a határainkon túl élő magyarok számára, ettől függhet ugyanis, hogy Magyarország csatlakozását követően milyen formában utazhatnak az anyaországba például a magyar-román határtól 150 kilométerre élő kolozsvári vagy az ennél sokkal távolabb, 400 kilométerre élő brassói magyarok.

Valószínű, hogy Erdély nagy része aligha fér bele a "kishatárátkelés" fogalomkörébe, ezért a következő időszak magyar-EU-tárgyalásainak várhatóan fontos része lesz a témakör. A magyar kormány számára komoly diplomáciai feladatot jelent majd úgy érvényesíteni a Trianon óta idegen országokban élő magyarok érdekeit, hogy azzal az EU jogszabályainak keretén belül maradhasson.