Helyszíni tudósítás New Yorkból
20:58(NY, 14:58)
Na, az irodatársam feltette a maszkot, jön a füst, dioxin, sok kábel ég - kábel a rengetegben, kint is füst, bár most jönnek az emberek az utcára, az új divat a görkorcsolya és a fehér maszk.
19:25 (NY, 13:25)
A ciki az, hogy azt mondják, 6,4-es erejű földrengés volt, amikor a torony összeomlott, a környező területeken. A házak strukturálisan megsérültek, legalább 150-et fel kell robbantani, de van rá idő, csak egy párat kell most, amelyek veszélyesek.
Tegnap itt, a háborús zónában sokan voltak - ma alig van valaki - kinézek, talán senki, pár ember kendővel a szájuk előtt.
Pataki beszélt, normálisan irányítja a dolgokat - bár szerintem korai a gépjárműforgalmat engedni. Most a holland alagút lezárva - csak az eltakarítók jönnek-mennek - döbbenetes az ütem - egy hét alatt kitisztítják a krátert.
19:25 (NY, 13:25)
Már jó tiz éve megyek el naponta a folyosó közepén a teázó mellett és most olvasom először a második világháborúból ránkszakadt Angol Irodai Szabály idevonatkozó feliratát: Kérjük, a tea elfogyasztása után mossuk ki a csészét, és álljunk fejjel lefelé a szárítón.
12:15 (NY, 6:15)
Emilia lerajzolta a tornyokat emlékezetből tegnap este. A jobb oldalin ott van az antenna. Az emlékezet. Sokszor elmesélte anyám amikor az oroszok bejöttek Szamoskérre, és sokszor gondoltam nagyapámra, milyen érzés lehetett 5 gyerek apja lenni olyan körülmények között, és miért kell bárkinek, főleg egy gyermeknek ilyen élményeken keresztülmenni.
Még mindig sötet van, kimegyek levágni a füvet. De valaki mar levágta, gondolom az otthonmaradó szomszédok. A hat hibiscus fa, amit ültettem múlt héten szépen megragadt.
Egyre több az email a hiányzó emberekről és egyre pontosabbak az adatok. A 14-ik utca alatt ismét kordon. Indulok az állomásra. Az ajtó előtt egy pár doboz pormaszk, gondolom a szomszédok hozták azokat is. Reméljük nem ismétlődik a tegnapi füst.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
