Felvonulás és ellentüntetés Hess halálának évfordulóján

A neonácik Rudolf Hess, Hitler egykori helyettese halálának 20. évfordulójára időzítették utcai felvonulásukat, amelyet hivatalosan a véleménynyilvánítás szabadsága melletti kiállásként jelentettek be. A müncheni hatóságok bizonyos feltételek mellett engedélyezték a menetet, amelyen mintegy nyolcvan szélsőjobboldali vett részt. Velük szemben körülbelül hétszázan vonultak az utcára, tiltakozva a neonácik megmozdulása ellen. Az őrizetbe vetteket, akiknek többsége az ellentüntetők közül került ki, szombaton ismét szabadlábra helyezték.

Jena központjában ötszázan gyűltek össze szombaton délelőtt, hogy tiltakozzanak a szélsőjobboldali Német Nemzeti-demokrata Pártnak (NPD) a türingiai városban tervezett felvonulása ellen. Utóbbin körülbelül 200 fő vett részt, köztük Udo Voigt, az NPD elnöke. A városvezetés megpróbálta betiltani a felvonulást, arra hivatkozva, hogy az NPD igazi célja Hess emlékének felelevenítése, nem pedig a véleménynyilvánítás szabadságának a védelme, a gerai bíróság azonban felülbírálta a tiltó határozatot.

Hitler helyettese

A német szélsőjobbosok körében hagyománnyá vált, hogy megemlékezést tartanak Rudolf Hess halálának évfordulóján. Korábban Wunsiedelben tartották az emlékmeneteket, ahol Hess sírja is található, de a helyi hatóságok az utóbbi három évben betiltották a rendezvényt. Hess emlékét egyébként unokája is ápolja, akit 2002-ben elítéltek izgatásért. A fiatalember 2000 augusztusában feltett az internetre egy az apjával készített interjút, amelyben az apa tagadta, hogy léteztek volna égetőkemencék a dachaui koncentrációs táborban, és azt mondta: ezeket az amerikaiak létesítették, a turisták riogatása céljából.

Rudolf Hess az első világháborúban egy önkéntes bajor ezredben harcolt, ott volt többek között Verdunnél is. A világháború után kommunistaellenes szervezetekhez csatlakozott, majd Hitler személyi titkára lett. Részt vett a müncheni sörpuccsban, amiért elítélték. Ezután Hitlerrel együtt raboskodott és segített neki megírni a Mein Kampfot. 1933-tól a helyettese is volt a Nemzetszocialista Német Munkáspártban, de a harmincas évek második felében fokozatosan háttérbe szorult. A nürnbergi perben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Az elítélt náci háborús főbűnösök utolsó életben maradt tagjaként 1987. augusztus 17-én halt meg, 93 évesen felakasztotta magát a berlin-spandaui fegyházban lévő zárkájában.