Jogtalan volt a cenzúra Szerbiában
Natasa Micic akkori parlamenti elnök köztársasági elnöki teendőket ellátva a merénylet napján, tavaly március 12-én vezette be a rendkívüli állapotot. Az alkotmánybíróság által kifogásolt rendelkezés tiltotta a rendkívüli állapot bevezetésének okait firtató és a hatóságok által foganatosított intézkedéseket bíráló jelentések és írások közzétételét.
Az ominózus rendszabályra alaposan ráfizetett jó néhány szerbiai, illetve Szerbiában terjesztett lap: egyes sajtótermékek megjelenését betiltották vagy horribilis pénzbüntetéssel sújtották, rács mögé kerültek olyan újságírók, akik a rendőrségi gyanú szerint a miniszterelnök életét kioltó zimonyi klán megrendelésére írták Zoran Djindjicet lejárató cikkeiket.
Slobodan Vucic alkotmánybíró szerint a taláros testület figyelembe vette a vonatkozó nemzetközi konvenciókat is, ugyanakkor belgrádi jogászok körében máris vita van kibontakozóban a döntés miatt, legalábbis erre lehet következtetni a B92 belgrádi rádióban megszólaló jogászok erélyes reagálásaiból.
Az emberi jogokkal foglalkozó belgrádi jogászegyesület elnöke, Biljana Kovacevic-Vuco szerint az alkotmánybíróság "veszélyes döntésének beláthatatlan következményei lehetnek", mert megnyitja a kaput azok előtt, akiknek börtönben a helyük, s akiket örökre el kellene tiltani a közszerepléstől. A tekintélyes belgrádi jogász politikai döntést sejt az alkotmánybíróság határozata mögött, s szerinte "fel kell ébredniük álmukból" a nemzetközi közösség azon képviselőinek, akik felvették az országot az Európa Tanácsba, mert Szerbiában bizonyos politikai körök és hírszerző szolgálatok terrorja uralkodik.