Repedések a brit kormánykoalícióban
További Külföld hírek cikkek
- Parancsnoki hiba és pénzhiány miatt süllyedt el az argentin tengeralattjáró
- Bagdadban robbantott az Iszlám Állam, tizenketten meghaltak
- Füst miatt kiürítettek egy gépet Houstonban
- 600 bevándorlóval borult fel egy hajó Egyiptomnál, legalább 29 halott
- Véletlenül felrobbantotta magát 24 tálib iszlamista Afganisztánban
Súlyos feszültségeket szít a konzervatív-liberális brit kormánykoalíción belül, hogy David Cameron miniszterelnök a brüsszeli EU-csúcson nem volt hajlandó csatlakozni az uniós pénzügyi fegyelem szigorítását célzó új szabályozási egyezménytervezethez, írta vasárnap több brit napilap is.
Nick Clegg miniszterelnök-helyettes, aki a kisebbik koalíciós partnert, a liberális demokratákat képviseli a brit kormánykoalícióban, a BBC-nek nyilatkozva vasárnap maga is súlyos kritikával illette a Konzervatív Párt EU-ellenes szárnyát, jóllehet tartózkodott a kormányfő személyes bírálatától.
A konzervatív párti miniszterelnök pénteki döntése előtt még nem volt példa arra, hogy brit kormányfő vétóval élt volna valamely uniós szintű határozattervezet ellen. A brit kormány indoklása szerint Cameron elsősorban azért nem fogadta el a kidolgozott intézkedéscsomagot, mert nem kapta meg az általa igényelt biztosítékokat egyes sajátos brit érdekek, mindenekelőtt a londoni City pénzügyi központjának védelmére.
A The Independent on Sunday, a legnagyobb vasárnapi liberális brit lap értesülései szerint Clegg „őrjöngve értesült Cameron látványos kudarcáról", amikor a brüsszeli EU-csúcs második munkanapjának hajnalán felébresztették a kormányfő által emelt vétó hírével.
Az újság Clegghez közeli forrásai szerint a miniszterelnök-helyettes annak a véleményének adott hangot, hogy Cameron döntése nyomán Nagy-Britannia „Európa magányos emberévé válik".
Egy név nélkül idézett, magas rangú liberális demokrata illetékes szerint Nagy-Britannia gyakorlatilag azt mondta az EU-csúcs többi részvevőjének, hogy „ha nem ugyanazt akarjátok, amit mi - akkor főbe lőjük magunkat".
A The Independent on Sunday szerint a brit vétó nyomán támadt feszültség a brit kormánykoalíció jövőjét is veszélyezteti. A baloldali The Observer forrásai szerint Clegg el sem akarta hinni, amikor péntek hajnali 4-kor felhívták otthonában, hogy Cameron milyen ultimátumot intézett a többi EU-vezetőhöz. A lap szerint a 19 hónapja alakult konzervatív-liberális koalíció eddigi legsúlyosabb belső feszültségét éli át.
A konzervatív The Sunday Telegraph szerint is megjelentek „az első repedések" a koalíción Cameron vétója nyomán. A lap idézi Vince Cable-t, az üzleti ügyek liberális demokrata miniszterét, aki szerint Nagy-Britannia "rossz helyen végzett" Brüsszelben.
A Telegraph szerint a többi 26 tagállam most bosszút forralLondon ellen, és a francia-német dominanciájú blokk Nagy-Britanniával szembeni ellenséges jogszabályok sorát fogja keresztülhajtani az EU-n. A tekintélyes jobboldali vasárnapi lap szerint vezető EU-illetékesek most már azt szorgalmazzák, hogy Nagy-Britanniát tereljék ki az Európai Unióból.
A The Sunday Telegraph értesülése szerint Martin Schulz, az Európai Parlament szocialista képviselőcsoportjának német vezetője kételyeinek adott hangot azzal kapcsolatban, hogy Nagy-Britannia hosszú távon az EU tagja maradhat-e. A brit lap idézete szerint Schulz kijelentette, hogy szükség esetén az EU meglesz Nagy-Britannia nélkül, de Nagy-Britanniának komolyabb nehézségei támadnának az EU nélkül.
Nick Clegg liberális demokrata miniszterelnök-helyettes a BBC televízió vasárnap délelőtti politikai magazinműsorában azt mondta, hogy a brüsszeli csúcs Nagy-Britannia szempontjából rossz eredménnyel végződött. Clegg tartózkodott ugyan David Cameron kormányfő személyes bírálatától, kirívóan elhibázottnak nevezte ugyanakkor azoknak az EU-szkeptikus konzervatív képviselőknek a hozzáállását, akik arra biztatták Cameront, hogy „tanúsítson bulldogmentalitást" a brüsszeli EU-csúcson. Arra a felvetésre, hogy a felmérések alapján a brit közvélemény zöme támogatja az unióval szembeni brit kiállást, Clegg kijelentette: politikusi meggyőződése szerint egy kormánynak nem azt kell tennie, „ami azonnali népszerűséget hoz", hanem azt, ami az ország hosszú távú érdekeit szolgálja.