Koronavírus adatok

2022. jan. 14.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Gusztáv
-5 °C
4 °C

Obama fegyvert adhat a szír ellenzéknek

2013.06.14. 07:03

Az amerikai elnök a Bassár el-Aszad rendszere ellen harcoló szíriai felkelőknek nyújtandó nagyobb támogatás mellett döntött, ami magában foglalja a felkelőket tömörítő Legfelsőbb Katonai Tanács számára biztosított közvetlen katona támogatás lehetőségét is – közölte csütörtökön a Fehér Ház.

"Ez mind hatályában, mind pedig mértékében el fog térni attól, amit eddig a Legfelsőbb Katonai Tanácsnak nyújtottunk" – fejtette ki Ben Rhodes, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadójának stratégiai kommunikációért felelős helyettese. Rhodes nem bocsátkozott részletekbe a katonai segítségnyújtás módjával kapcsolatban, de azt elmondta, hogy egy esetleges repüléstilalmi övezet létrehozásáról egyelőre nem született döntés.

A döntés melletti legfőbb érv, hogy az eddig 93 ezer áldozatot, köztük 6500 kisgyermek és fiatalkorú életét, követelő polgárháború során a szíriai hadsereg vegyi fegyvereket vetett be a civilek és a lázadók ellen. Igaz, eddig még nem került elő egyértelmű bizonyíték sem a bevetésről, sem arról, hogy azt a hadsereg alkalmazta. Sőt, az ENSZ szíriai vizsgálóbizottságnak tagjaként Carla del Ponte egy májusi interjújában kijelentette, hogy a szaringázt éppenséggel az ellenzék használhatta.

Ugyanakkor a katonai támogatásról szóló bejelentés előtt a Fehér Ház közölte: Washington bizonyos abban, hogy az Aszad-rezsim több alkalommal kisebb mennyiségben vegyi fegyvert vetett be a felkelők ellen. Az egyebek között szarin ideggázzal végrehajtott támadásoknak 100-150 ember eshetett áldozatul. Washington szerint nincs rá bizonyíték, hogy a felkelők is rendelkeznének vegyi fegyverrel.

Az amerikai vezetést végül a Franciaország által rendelkezésre bocsátott bizonyítékok győzték meg végérvényesen. Párizs és London már korábban hangoztatta, hogy meggyőződött a Szíria általi vegyifegyver-használat megtörténtéről. A bizonyosságról a Fehér Ház tájékoztatta a kongresszust.

A vegyifegyver-bevetéssel a szíriai kormányerők átlépték azt a határt, amelyet Obama húzott meg. Az elnök kilátásba helyezte, hogy ha ez megtörténik, akkor komoly válaszlépések várhatók.

Barack Obama csütörtöki döntése lényegében a Genfbe tervezett Szíriáról szóló békekonferencia eltemetését is jelenti. Pedig arról még John Kerry amerikai külügyminiszter állapodott meg, amikor Május elején Oroszországban tárgyalt Vlagyimir Putyin elnökkel. Sikernek tűnt, hogy a részvételre késznek mutatkozott a szíriai hatalom és az ellenzék képviselői is.

Az Egyesült Államok ugyan részt akar venni azon a genfi konferencián, de nincsenek illúziói – jelentette ki Rhodes, aki szerint Washington a további lépésekről akar konzultálni a jövő héten Észak-Írországban Oroszországgal, a G8-csoporttal és az ENSZ-szel is.

Moszkva határozottan ellenzi a közvetlen katonai beavatkozást. "A vegyifegyverekről szóló híreket ugyanott készültek, ahol a Szaddam Husszein állítólagos atomfegyvereiről szóló információkat fogalamzták meg" – írta twtitteres bejegyzésében Alekszej Puskov, a parlament külügyi bizottságának vezetője.

Oroszország eddig megvétózta az ENSZ BT-ben azokat a határozatokat, amelyek fegyverembergót írtak volna elő Szíriával szemben. Ennek nyomán lehetősége volt rá, hogy továbbra is teljesítse korábban aláírt, összesen ötmilliárd dollár értékűre becsült katonai szállításait.

Putyin egyértelművé tette, hogy nem támogatja a líbiaihoz hasonló forgatókönyvet, amikor a NATO lényegében a Moammer Kadhafit végül elsöprő ellenzék oldalára állt. (Hivatalosan csak a civilek védelme érdekében biztosította a légteret,.megakadályozva, hogy Kadhafi bevethesse légierejét.) Moszkva akkor tartózkodással tette lehetővé az ENSZ BT ilyen értelmű határozatát. Az akkori elnök, Dmitrij Medvegyev és Vlagyimir Putyin kormányfő között látványos ellentét mutatkozott a líbiai kérdés megítélésében.

Bár jelentőségét vitatják, tény, hogy Oroszországnak a szíriai Tartuszban van az utolsó, a volt Szovjetunió területén kívül fekvő katonai kikötője. Moszkva azonban hangsúlyozta, hogy nem Aszad támogatójaként lép fel, kész elfogadni a vezető távozását is, amennyiben az tárgyalásos úton, és nem külföldi fegyveres beavatkozás révén megy végbe. A Kreml úgy látja, hogy a váltás erőszakos módja csupán káoszba dönti a közel-keleti országot – elvégre nem lett tisztább a helyzet Líbiában  sem –, növekvő befolyást biztosít az iszlám fundamentalistáknak, destabilizálja a régiót, így akár a Kaukázus déli részét is.



  • Vennék
  • Hírek