Az örmény és az azeri elnök tovább tárgyal Hegyi Karabahról

A Párizs melletti Rambouillet kastélyában szombaton folytatódott az örmény és az azeri elnök eszmecseréje, amelynek középpontjában a két ország viszonyát megterhelő Hegyi Karabah hovatartozásának kérdése áll. A pénteken kezdődött kétnapos államfői találkozó első fordulója nem hozott előrelépést. Robert Kocsarján örmény és Ilham Aliyev azeri elnök kétórás eszmecserét folytatott négyszemközt egymással azután, hogy amerikai és orosz közvetítők társaságában is megvitatta a kérdést.

Szombaton reggel a két ország külügyminiszterei, Vartan Oszkanján és Elmar Mammadijarov találkoztak a közvetítőkkel, mielőtt ismét az államfők ültek a tárgyalóasztalhoz. Az örmény televízió beszámolója szerint a tárgyalásokon feszült a légkör. A Bakuban megjelenő Zerkalo (Tükör) újság szerint Kocsarján és Aliyev egy egy gépelt oldal terjedelmű elvi dokumentumon vitatkozik, amely az alapját képezhetné egy jövőbeni békeegyezménynek.

Örmény sajtóhírek szerint az előrelépés fő akadályát az a kérdés képezi, vajon rendezzenek-e szavazást Hegyi Karabah jövendő státusáról. A felek állítólag arról is tárgyalnak, hogy Örményország kivonná csapatait a Karabahhal határos térségből, illetve hogy oda többnemzetiségű békefenntartókat telepítenének. A zömmel örmények lakta, de jogilag Azerbajdzsánhoz tartozó Hegyi Karabah miatt 1988-ban véres harcok törtek ki a két ország között. Az összecsapásokban mintegy 30 ezer ember halt meg, és csaknem egymillió ember kényszerült elhagyni lakhelyét.