Szudán egyelőre nem enged ENSZ-békefenntartókat Dárfúrba
További Külföld hírek cikkek
- Parancsnoki hiba és pénzhiány miatt süllyedt el az argentin tengeralattjáró
- Bagdadban robbantott az Iszlám Állam, tizenketten meghaltak
- Füst miatt kiürítettek egy gépet Houstonban
- 600 bevándorlóval borult fel egy hajó Egyiptomnál, legalább 29 halott
- Véletlenül felrobbantotta magát 24 tálib iszlamista Afganisztánban
Két nappal a dárfúri válság rendezéséről szóló megállapodás megkötése után Dzsamal Ibrahim külügyi szóvivő kijelentette: "Szudán sohasem fogja elfogadni, hogy egyoldalúan ENSZ-alakulatokat vezényeljenek Dárfúrba. A kormány majd eldönti, hogy szüksége van-e az ENSZ-erők segítségére" - mondta, nem zárva ki azonban, hogy Kartúm végül kérni fogja a világszervezet békefenntartóinak közreműködését a válság rendezésében.
Az ország déli részén már állomásoznak ENSZ-katonák, Kartúm a dél-szudáni felkelőkkel kötött tavalyi békemegállapodásban elfogadta a kéksapkások bevonását a rendezésbe. A dárfúri térség esetében azonban eddig következetesen elzárkózott a polgárháborús viszonyok felszámolásának ilyetén megoldása elől, ezért a külügyi szóvivő vasárnapi nyilatkozata számottevő módosulást jelez Kartúm álláspontjában.
Jan Egeland, az ENSZ főtitkárának emberiességi ügyekben illetékes helyettese felszólította vasárnap a szudáni hatóságokat: tegyék lehetővé a segélyszervezetek munkatársainak eljutását a polgárháború sújtotta térségbe, amint azt a pénteken megkötött békeegyezség is előírja. A vasárnap Szudánba érkezett Egeland emlékeztetett arra sajtónyilatkozatában, hogy a békeegyezség szerint minden emberiességi szervezet munkatársai számára szabad mozgást kell biztosítani a dárfúri térségben. "Jelenleg nem ez a helyzet, a Dárfúrban tevékenykedő segélyszervezetek panaszolják, hogy a szudáni hatóságok korlátozzák munkatársaik mozgását és tevékenységét" - mondta.
A magas rangú ENSZ-tisztségviselő találkozott vasárnap Nijálában, Dél-Dárfúr állam székhelyén a tartomány kormányzójának helyettesével. A következő napokban előbb a felkelők által ellenőrzött térségbe utazik, ahol megpróbálja rábeszélni a békeegyezségtől elzárkózó frakciókat a megállapodást aláírására. (A kartúmi kormány képviselői a legnagyobb dárfúri felkelőcsoporttal, a Szudáni Felszabadító Hadsereg egyik frakciójával kötötték meg a békemegállapodást a nigériai Abujában, a felkelők két további csoportja nem csatlakozott az egyezséghez.)
Egeland felkeresi a dárfúri menekülttáborokat is, hogy felmérje milyen jellegű és mértékű segítségre van szükségük az otthonukból elmenekült embereknek. Utána Kartúmba utazik, hogy a szudáni kormány képviselőivel tárgyaljon. Egeland már áprilisban is kísérletet tett egy dárfúri közvetítő misszióra, de a szudáni hatóságok akkor még megtagadták tőle az országba való beutazást.
A felkelők 2003 elején fogtak fegyvert az etnikailag erősen kevert Dárfúr térségében, mert állításuk szerint az arabok által uralt kartúmi kormány elhanyagolja a koldusszegény sivatagos térséget és az ott élő fekete bőrű lakosságot. Mintegy 180 ezer ember halt meg eddig a harcokban, illetve az azokat kísérő mészárlásokban, éhínségekben és járványokban.
Kartúm felhasználja a felkelők elleni harcában a térségbeli nomád arab törzsek lovas milíciáit, kihasználva az ugyanarra a földterületre igényt tartó fekete földművesek és a nomád arabok között feszülő régi ellentéteket. A kartúmi kormány nagy erőkkel támogatja a nomád arabok lovas milíciáit, amelyek fosztogatásai és erőszakoskodásai elől több mint kétmillióan menekültek el otthonukból a térségben lévő menekülttáborokba, illetve a szomszédos Csád területére.