Nyugtalanságot kelthet vajdaságiak levele Sólyom Lászlóhoz
A vajdasági parlamenti elnök a Dnevnik című napilapban szombaton megjelent interjúban fogalmazta meg azt a véleményét, hogy a civil szervezetek kezdeményezésükkel csak azt érhetik el, hogy nyugtalanságot keltenek a szerbiai közvéleményben, mert Budapest bizonyosan nem fog reagálni a követelésekre."Biztos vagyok abban, hogy Magyarországnak nem áll szándékában beavatkozni Szerbia belügyeibe" - mondta Kostres.
Tizenhárom délvidéki magyar civil szervezet szerdán küldött levelet Sólyom Lászlónak azzal a kéréssel, hogy kezdeményezze az Országgyűlésben olyan dokumentum elfogadását, amellyel Magyarország védelme alá veszi a Szerbiában élő magyarokat. Az aláírók szerint a Délvidék magyarsága már több mint másfél évtizede "rabja és túsza a délszláv államok és nemzetek egymás közti véres leszámolásának", számában, társadalmi, gazdasági és szellemi erejét tekintve eljelentéktelenedett. A kívánt védelmet számukra a kettős állampolgárság megszerzése, a magyar (perszonális) autonómia megteremtése, illetve a szerb parlamentben a számarányos képviselet biztosítása lenne.
Kostres szerint a kettős állampolgárság egyáltalán nem vitás igény, de a parlamenti elnök emlékeztetett arra, hogy Magyarország polgárai egyszer népszavazáson már elutasították a kezdeményezést. Kostres szerint a magyar nemzetiségű polgároknak nem Magyarországon, hanem Szerbiában kell érvényesíteniük jogaikat polgártársaikkal együtt. "Szerintem legelőször a tartományi és a szerbiai állami intézményekhez kellett volna fordulniuk, és csak azután küldözgetni leveleket magyar illetékeseknek. Így azonban a kezdeményezés csak felkavarja a vajdasági és a szerbiai közvéleményt" - mondta Kostres.
A lap megszólaltatja Páll Sándort, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnökét is, aki szerint pártja támogatja a civil szervezet követeléseit. Egyetért azzal, hogy a vajdasági magyarok 15 éve a "szerb politika túszai". Páll ugyanakkor kételkedik abban, hogy Budapest kedvezően fog reagálni a kezdeményezésre, mert - mint mondja - "a magyar hatalom hajlamos inkább állami politikában, mintsem nemzetpolitikában gondolkodni".
A civil szervezetek kezdeményezésére nem kívánt érdemben reagálni Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Csak annyit mondott, hogy ezeknek a nem kormányzati szervezeteknek el kell dönteniük, hogy politikával vagy civil ügyekkel kívánnak-e foglalkozni.