Egyre kritikusabban szemlélik a csehek a Benes-dekrétumokat

Egyre kritikusabban szemlélik a csehek a Benes-dekrétumokat, amelyek alapján a II. világháború után a csehszlovákiai németeket és magyarokat háborús bűnösöknek minősítették, megfosztották állampolgári jogaiktól, és elkobozták vagyonukat.

Míg két-három éve a csehek több mint kétharmada tartotta fontosnak a dekrétumok hatályának fenntartását, ma már csak ötven százalékuk - derült ki abból a legújabb országos felmérésből, amelyet a prágai CVVM közvélemény-kutató központ készített az ősszel. Ugyanakkor mintegy 33 százalékra emelkedett azok aránya, akiknek nincs kikristályosodott véleménye a kérdéséről. A korábbi felmérések idején ez az arány mindig 30 százalék alatt volt. A Benes-dekrétumok hatályon kívül helyezését ezúttal a megkérdezettek 13 százaléka támogatta, míg korábban ez általában 5-8 százalék volt. A felmérés eredményei azt jelzik, hogy a csehek véleménye a Benes-dekrétumokról változóban van, s kritikusabb, mint a korábbi években - állítják a felmérés készítői.

A Benes-dekrétumok alapján az állampolgári jogaitól megfosztott mintegy hárommillió németet kitelepítettek Csehszlovákiából, míg a magyarok kitelepítését az 1945 nyarán lezajlott potsdami nagyhatalmi konferencia nem hagyta jóvá. A korabeli csehszlovák hatóságok ezután csehországi munkaszolgálattal, szlovák-magyar lakosságcserével és reszlovakizációval próbálták meg felszámolni a több mint félmilliós szlovákiai magyarságot.