Bush még mindig az iraki inváziót védi
Bush néhány napja egy televíziós interjúban arról beszélt, hogy elnöksége során leginkább az iraki tömegpusztító fegyverekre vonatkozó amerikai hírszerzési tévedést sajnálja. A Brookings Intézet konferenciáján elhangzó pénteki beszéde szerint igaz ugyan, hogy Huszeint nem lehetett a 2001. szeptember 11-i terrormerényletekhez kötni, az elmozdításáról hozott döntés azonban nem szemlélhető önmagában. Az elnök véleménye szerint Amerikának döntenie kellett, hogy türelmes legyen-e egy esküdt ellenségével szemben, aki a terrorizmust támogatta és az akkori hírszerzési jelentések szerint tömegpusztító fegyverek birtokában volt (később kiderült, hogy ezek a jelentések hamisnak bizonyultak). "Világos volt számomra, mindkét politikai párt tagjai és a világon sok vezető számára, hogy szeptember 11. után ezt a kockázatot nem vállalhatjuk" - jegyezte meg az Irak ellen indított háború kapcsán.
Bush azzal az érvvel is védelmébe vette az iraki inváziót, hogy szerinte a katonai akcióval sikerült rábírni Iránt 2003-ban atomfegyverkezési programjának leállítására. Arról is beszélt, hogy Szaddám Huszein eltávolítása után Amerika nem a könnyebb utat választotta, nem egy másik, baráti diktátort emelt hatalomra Bagdadban, hanem nagy áldozatokat vállalva kiállt az iraki nép és a bimbózó demokrácia mellett. Bush ugyanakkor elismerte, hogy Közel-Kelet-politikája nem volt mindig népszerű, és kormánya néha nem tudta elérni a kitűzött célokat. "Az iraki háború például hosszabb és költségesebb volt a vártnál" - jelentette ki. Az izraeli-palesztin viszályt a térség legnyugtalanítóbb problémájának nevezte. Kiemelte, ő volt az első amerikai elnök, aki kiállt az önálló palesztin állam megteremtése mellett. Véleménye szerint a felek előbbre jutottak a kétállami megoldás felé vezető úton.