Megbukott Pim Fortuyn pártja

A csütörtökön nyilvánosságra hozott eredmények szerint a szerdai választásokon a CDA 44 helyet szerzett, s így változatlanul a legerősebb pártja Hollandiának. Az ellenzék vezető ereje, a Munkapárt (PvdA) 42 mandátummal maradt a második helyen, bár látványosan felépült a tavaly májusi voksoláson elszenvedett veszteségeiből, 19 helyet visszaszerezve.

A számok nyelvén A 150 tagú alsóházban a CDA 44, a PvdA 42, a VVD (liberális) 28, az LPF 8, a Baloldali Zöldek 8, az SP 9, a D66 (liberális) 6, a Keresztény Unió 3 és a Protestáns Párt 2 mandátumot szerzett.

Koalíciós találgatások

A kormányalakítási tárgyalások joga elsőként a CDA-t illeti, és Jan Peter Balkenende miniszterelnök jelezte: "most gondosan megvizsgáljuk a többi párt programját, és aztán meglátjuk, kivel folytassunk koalíciós tárgyalásokat". A két nagy párt kiegyenlített erőviszonyai mellett papírforma szerint a nagykoalíció lenne a legkönnyebb megoldás, ám Balkenende miniszerelnök a választás éjszakáján is hangoztatta, hogy többféle kormánytöbbség is elképzelhető. Az általa vezetett CDA legszívesebben eddigi koalíciós partnerével, a jobboldali liberális VVD-vel folytatná a kormányzást, de alsóházi többségükhöz még meg kell szerezniük előreláthatólag a kis baloldali liberális párt, a D66 támogatását is. Elvben nem lehet kizárni a LPF újabb bevonását sem, ők azonban, mint a választás legnagyobb vesztesei és az előző kormány bukásának okozói, aligha számíthatnak újabb meghívásra.

Mindenki nyertes

A legnagyobb nyereséget az ellenzéki Munkapárt (PvdA) könyvelte el, de a többi vezető párt is növelte szavazatai és mandátumai arányát, mert megszerezték a legutóbbi választásokon második helyre emelkedő jobboldali populista Pim Fortuyn Listája (LPF) szavazóinak nagy részét. A meggyilkolt populista Pim Fortuyn pártja, az LPF mandátumainak száma nyolcra esett vissza a májusban szerzett 26-ról. Az alsóházba még bekerült öt kisebb párt nem tudott osztozkodni az LPF csalódott szavazóin, a kis rendhagyó Szocialista Párt (SP) és a Protestáns Párt kivételével mind visszaestek valamelyest a 2002-es választásokhoz képest, de az arányos egyfordulós választási rendszer következtében így is kilenc párt képviselői kerültek be az alsóházba.

Fortuyn szelleme kísért a holland politikában

Az LPF visszaesésével helyreálltak a holland belpolitika hagyományos erőviszonyai a parlamentben, de a tavaly meggyilkolt nagyhatású Pim Fortuyn provokatív eszméi nyomot hagytak a politikai életen. A nagy pártok, még a Munkapárt is keményebbre fogalmazták a bevándorlás megfékezésével kapcsolatos felfogásukat.

A hivatalos végeredményt csak január 27-én teszik majd közzé, miután összeszámlálják a tengerentúli szavazatokat is. Ezek rendszerint nem sokat módosítanak az eredményen, bár ilyen szoros versenyben az apró változásoknak is lehet jelentősége.