Az ENSZ bekeményít, Irán lázad

Az új - 1747-es sorszámú - határozat megtiltja Iránnak a fegyvervásárlást, egyszersmind elvárja, hogy a világ országai tartózkodjanak iráni fegyverek vásárlásától. A dokumentum előírja az iráni atom-, illetve rakétaprogramban érintett 15 újabb iráni tisztségviselő, illetve 13 újabb szervezet vagyonának befagyasztását, és utazási korlátozásokat is életbe léptet e személyekkel szemben. Az érintett személyek fele a Forradalmi Gárdához - az iszlám köztársaság elit fegyveres alakulatához - kötődik.

A szöveg felhívást tartalmaz arra vonatkozóan is, hogy a nemzetközi közösség tartózkodjon az iráni kormánynak szánt kölcsön vagy egyéb pénzügyi segítség nyújtásától.

Az atom az egyik fő kérdés

A BT a határozatban felkéri a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ), hogy 60 napon belül készítsen jelentést arról, Irán felfüggesztette-e az urándúsítást, s arra figyelmezteti Teheránt, ellene irányuló - újabb BT-határozatba foglalandó - további lépésekkel számolhat, ha nem tesz eleget a felszólításnak. Ezzel összefüggésben az első, 1737-es határozathoz hasonlóan az új dokumentum is az ENSZ-alapokmány 41. cikkére utal, amely gazdasági és kereskedelmi büntetőintézkedések kivetésére ad felhatalmazást, kizárva az erő alkalmazását.

A BT New York-i ülésén a külügyminiszter képviselte Teheránt, miután Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök - aki korábban arról beszélt, hogy jelen lesz a szavazáson - nem utazott el az Egyesült Államokba, arra hivatkozva, hogy Washington nem állította ki időben a szükséges számú vízumot az iráni küldöttségnek.

Irán nem hagyja magát

Noha az új szöveg csak korlátozott mértékben szigorít az iszlám köztársaság ellen tavaly decemberben szintén BT-határozattal elrendelt büntetőintézkedéseken, a nagyhatalmak abban reménykednek, hogy a határozat viszonylag gyors és egyhangú elfogadása megfelelő figyelmeztetés Teherán számára abból a szempontból, hogy a perzsa állam mind szigorúbb szankciókra számíthat, valahányszor figyelmen kívül hagyja a BT által kitűzött határidőt az általa folytatott urándúsítás felfüggesztésére. (Teherán, mint azt a NAÜ megállapította, a dúsítás felgyorsításával válaszolt a december 23-i első szankciós BT-határozatra.)

Irán azt hangoztatja, soha nem mond le az urándúsítás és nukleáris fűtőanyag előállításának jogáról. Az Egyesült Államok és Washington egyes szövetségesei attól tartanak, a teheráni atomprogram valódi célja nukleáris fegyverek létrehozása.

Reakciók

Az ENSZ lépésére válaszul az iráni külügyminiszter illegálisnak, feleslegesnek és indokolatlannak nevezte a határozatot. "Egy éven belül ez a negyedik alkalom, hogy a BT állandó tagjai közül néhánynak az irányítása révén megszületett nem igazolható döntés eredményeként illegális, hiábavaló és indokolatlan döntést hoz az iráni iszlám köztársaság békés célú, a nemzetközi biztonságra semmiféle veszélyt nem jelentő atomprogramja ellen" - fogalmazott Manusehr Mottaki.

A Fehér Ház üdvözölte a BT döntését. Mint Gordon Johndroe nemzetbiztonsági ügyekben illetékes szóvivő rámutatott, sok ország egységesen követelte Irántól az urándúsítás felfüggesztését. "A nemzetközi közösség egységes, itt az ideje, hogy Irán teljesítse (a vele szemben megfogalmazott követeléseket), vagy esetlegesen keményebb lépésekkel szembesül a jövőben" - mondta a szóvivő.

Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője úgy nyilatkozott, a huszonhetek továbbra is elkötelezettek az iráni atomprogram körüli vita tárgyalásos megoldása mellett. A berlini EU-csúcson tartózkodó uniós tisztségviselő közölte, "az Iránnal legszorosabb összeköttetésben álló országok" felkérték, lépjen kapcsolatba Ali Laridzsáni nukleáris ügyekben illetékes iráni főtárgyalóval. Solana már a tavaly decemberi, az atomprogram ügyében Irán ellen hozott első BT-határozat előtt is tárgyalóasztalhoz ült Laridzsánival, de erőfeszítései nem vezettek eredményre.