Békésen zajlott le az iraki referendum

2005.10.15. 20:15
Komoly incidens nélkül fejeződött be szombat este Irakban az ország alkotmányának tervezetéről rendezett történelmi jelentőségű népszavazás.

A referendumon nagy számban vettek részt az irakiak, akik közül a 15,5 millió 18 évesnél idősebb adhatta le a voksát a 6200 választási központba szervezett 32 ezer szavazókörben. A megfigyelőket meglepte az a nyugalom, amely a szavazást jellemezte.

Néhány kisebb támadástól eltekintve az irakiak ezúttal békésen szavazhattak, nem úgy, mint januárban, amikor az - ugyancsak az alkotmány tervezetéről tartott - népszavazás idején az új iraki rendszer ellenfelei több mint száz támadást, köztük öngyilkos bombamerényleteket hajtottak végre, és több mint negyven embert öltek meg.

Szerte Irakban rendkívül szigorú biztonsági intézkedéseket léptettek életbe a szavazás napjára. A biztonságra az iraki hadsereg egységei mellett a nemzetközi koalíciós erők ügyeltek, a határokat lezárták a járműforgalom elől, és felfüggesztette működését a bagdadi repülőtér is.

Ami az előzetes eredményeket illeti, azok vasárnap késő estére, illetve hétfő hajnalra várhatók, de az máris nyilvánvaló, hogy a Szaddám Huszein idején kivételezett helyzetet élvező, de számbelileg kisebbségben lévő szunniták döntő többségükben nemmel voksoltak.

Úgy ítélik meg ugyanis, hogy az új alaptörvény túl nagy hatalmat, befolyást biztosít a síitáknak és az Irak északi részén élő kurdoknak, többek között ellenőrzésük alá helyezi az ország északi és déli részének olajkincsét.

Összességében a januári - az alkotmánytervezetet elutasító - referendumon tapasztaltnál nagyobb volt a részvétel - mondta el az MTI-nek Tóth Zoltán, a Választási Szakértők Közép- és Kelet-európai Egyesületének főtitkára, aki a 660 nemzetközi megfigyelőt irányító csoport tagjaként Jordániából követte nyomon az eseményeket.

Pontos adatok - az összesítési rendszer elmaradottsága miatt - csak később lesznek, de az érzékelhető, hogy a szunniták a januárinál nagyobb számban mentek el voksolni. Tudták ugyanis, hogy ha fenntartják bojkottjukat, akkor a népszavazáson - mivel az eredményességet nem kötötték semmilyen részvételi küszöbhöz - biztosan győznek az új alaptörvény pártolói. Egyetlen esélyük tehát, hogy a nem kívánt alkotmány életbe lépését megakadályozzák, az, ha szavaznak, éspedig nemmel.

Ami a referendum lebonyolítását illeti, Tóth Zoltán szerint azt nem lehet európai szabványok szerint megítélni. A körülmények - az utazgató, és több helyen is voksoló szavazók végrehajtotta választási csalástól való félelem - diktálta sajátosság például, hogy Irak tíz tartománya között a szavazás előtt megszűnt az átjárás, tehát aki lakóhelyétől távol rekedt, az nem adhatta le a voksát.

Azokon a vidékeken, ahol a rendszerellenes erők aktívak, a biztonsági erők a szavazóhelyiségek köré is kordont vontak, amelyen csak ellenőrzés után lehetett keresztüljutni, s ez óhatatlanul akadályozta a szavazati jog szabad érvényesítését.