Borulhat az EU-csatlakozás

Az eddig beérkezett adatok szerint Írország 41 választási körzetéből 37 szavazott nemmel, és csak kettő igennel. Az ír miniszterelnök-helyettes röviddel ezelőtti nyilatkozatában már tudomásul vette a végeredményt. "Az emberek döntöttek, és nekünk ezt tiszteletben kell tartanunk" - mondta Mary Harney.

Írország az egyetlen EU-tagállam, ahol a lakosságot is megkérdezik a nizzai szerződésről, minden más országban a parlament dönt. Az unió többi országa már ratifikálta a szerződést, a szigetországra maradt utolsónak a szentesítés folyamatában. Az ír parlamenti pártok és a befolyásos katolikus egyház támogatták a szerződést, de ellene volt több társadalmi szervezet is.

Egy keservesen kialkudott kompromisszum A nizzai szerződés, amelyet tavaly decemberben hoztak tető alá az Európai Unió vezetői, az EU döntéshozó mechanizmusait reformálta meg oly módon, hogy lehetővé tegye a 15-ről 27 tagúra bővült unió működését. Csökkentette azoknak a döntéseknek a számát, amihez az összes tagállam egyetértése szükséges, és átsúlyozta a szavazatokat a különböző döntéshozó és törvényalkotó szervekben. A hagyományosan EU-barát írek egy részét aggasztja a centralizáció, amit szerintük a nizzai szerződés jelent, és féltik saját önrendelkezési jogukat a nagyobb tagállamoktól. Nem szimpatizálnak a közös európai készenléti hadsereg gondolatával sem, a szigetország hagyományos semlegességét féltve.

Borulhat a csatlakozási menetrend

Az eredmény azt jelenti, hogy az egész nizzai szerződést - de egyes részeit biztosan - újra kell tárgyalni. Ez nem csak a hagyományosan Európa-barát ír politikai elitnek, valamint az éjszakába nyúló nizzai tárgyalásokra rossz emlékekkel visszatekintő többi európai országnak volna kellemetlen. Komoly aggodalmak ébredhetnek a csatlakozásra váró államokban is. A nizzai szerződés borulása ugyanis az egész csatlakozási menetrendet fenyegetheti.

"Európának nem kell dramatizálnia a helyzetet..., de az írországi szavazásnak késleltető hatása lesz az európai bővítési folyamatra" - mondta a holland miniszterelnök. "Folytatnunk kell a bővítési tárgyalásokat. A jelölt országokat nem lehet becsapni" - tette hozzá.

Az Európai Unió folytatja a csatlakozási tárgyalásokat

Az Európai Unió vezetői első reakciójukban a bővítési folytatása mellett tettek hitet. "A tagállamok és az Európai Bizottság változatlan elszántsággal szándékozik folytatni a csatlakozási tárgyalásokat" - mondta közös nyilatkozatában Romani Prodi, az Európai Bizottság elnöke, és Goran Persson, az Unió soros elnöki tisztét betöltő Svédország kormányfője. A közlemény - amelyben a vezetők csalódottságukat hangsúlyozzák - szerint az elnökség és a bizottság most konzultációkat kezd a dublini kormányal és valamennyi többi tagországgal.

Magyarország csalódott, de bizakodó

Magyarország és a többi EU-tagjelölt ország szempontjából semmiképpen sem kedvező fejlemény, hogy Írországban "nemet" mondtak a nizzai szerződésre, de az ír polgárok a népszavazáson nem a bővítés ügyét ellenezték - mondta a magyar külügyi szóvivő az MTI érdeklődésére. Horváth Gábor hangsúlyozta: a magyar fél a kedvezőtlen eredmény ellenére sem gondolja úgy, hogy szélsőséges következtetéseket kellene levonni az integráció jövőjére nézve.

Martonyi János külügyminiszter pénteken délután - még csak az exit-poll eredmények ismeretében - "nem jó hírnek" nevezte az ír elutasítást, ám hozzátette: a helyzet ebben az esetben is megoldódik majd. Hasonló értelmű nyilatkozatot tett közzé a lengyel főtárgyaló is.

Van kiút?

Precedens van: 1992-ben Dánia elutasította a maastrichti szerződést. Akkor úgy mentették meg a nagy nehezen összehozott dokumentumot, hogy egyes részeit újratárgyalták a dánokkal. Elképzelhető, hogy most is ez lesz a megoldás - engedi sejtetni egy, az AP-nek névtelenül nyilatkozó ír kormánytisztviselő. Mivel az ír "nem"-nek az lehetett az egyik oka, hogy ellenezték a nizzai szerződés által létrehozott közös európai hadsereg elképzelését, a tisztviselő szerint ennek a pontnak a "finomítása" lehetővé tenni, hogy Dublin újra kiírja a referendumot. Ha a szerződés tartalmazna egy olyan kitételt, hogy az ír katonák csak az ír parlament hozzájárulásával vehetnének részt bármilyen közös katonai akcióban, a szerződést biztosan elfogadnák - vélekedett a forrás.