West Bankot a palesztinoknak

A kedden elkezdett visszavonulással West Bank 39,8 százaléka, és a palesztin lakosság 60 százaléka kerül palesztin fennhatóság alá. Hétfői sajtótájékoztatóján Ephraim Sneh védelmi miniszter úgy vélte "a béke felé vezető úton vagyunk, és senki sem akar komolyan hátrálni". Ehud Barak szóvivője szerint tizenhat miniszter a terület visszaadása mellett, míg hat ellene szavazott. Eredetileg január 20-ra tervezték a visszavonulást, de csak múlt héten sikerült egyeztetni az álláspontokat. Izrael korábban elhalasztotta a kivonulást, mivel kisebb faluk, települések sorsáról nem sikerült megegyezni.

West Bank

Az 1967-ben Jordántól elfoglalt területen található több mint százezer zsidó telepes, de Yasser Arafat palesztin hatósága is. Arafat és Yitzhak Rabin a terület fokozatos visszaadásáról egyeztek meg. Cserébe Palesztina elismerte volna Izrael államot és garantálta volna biztonságát. Mielőtt a szerződés megvalósult volna, Yitzhak Rabint meggyilkolta egy fanatikus zsidó telepes. Netanyahu Washington hatására, de saját kormánya ellenére kis területről visszavonult, de kiváltotta kormánya bukását és az előrehozott választásokat.

Izrael az 1967-es közép-keleti háborúban foglalta el a Gáza övezetet és a West Bank-ot. A palesztinok viszont ide képzelik államukat, melynek fővárosa Kelet Jeruzsálem lenne. A szeptember 13-ra tervezett békeszerződés megvalósulása érdekében májusig egy keretszerződést kell elfogadjanak a felek. A palesztinok szerint a tárgyalások túl lomhán folynak, míg Izrael Szíriával is próbál megegyezni. A tárgyalások központjában álló kérdések: Jeruzsálem státusa, a gázai és West Bank-i zsidó telepek jövője, határok, palesztin menekültek és víz.

A visszavonulás tervének ismertetése után West Bankban az izraeli katonák lelőttek egy palesztin nőt. Később, ugyanabban a zónában zsidókat szállító autóra lőttek, három embert megsebesítettek. A környék biztonságát a pápa keddi, jeruzsálemi látogatása miatt erősen megszigorították.