További Külföld cikkek
- „A magyar kormányt nem nevezném a szövetségesünknek” – mondta Csehország külügyminisztere
- Leülnek vitázni az EP-listavezetők, de Deutsch Tamás biztosan nem lesz ott
- Az Európai Bizottság ujabb 68 millió euróval támogatja Gázát
- Olaf Scholz az emberi jogok tiszteletére szólította fel Azerbajdzsánt
- Joe Biden nem akar még nagyobb zűrzavart, Amerikának be kell avatkoznia
Súlyos hatással vannak a harcok az izraeli turizmusra. Bár a látványosságok mind nyitva vannak - kivéve a bizonytalan kelet-jeruzsálemieket - az izraeli szervek szerint ,,nagyon komoly mértékben" csökkent a turizmusból származó bevétel. Szintén nem felbecsülhető pontosan, de az összarab-izraeli kereskedelmet és közös projekteket is érintik az összecsapások. Több szaúdi, jordániai, katari, marokkói, és tunéziai társaság függesztette fel a ,,normális üzletmenetet" az izraeliekkel - mondta el az Indexnek az izraeli követség munkatársa.
Komoly gondot okoz a kieső munkaerő is. Elsősorban az izraeli mezőgazdaság és építőipar támaszkodik az olcsó palesztin munkásokra: normális körülmények között naponta körülbelül hatvanezer palesztin munkás kel át a Gáza övezetből és Ciszjordániából Izraelbe, a teljes palesztin foglalkoztatottság Izraelben és a zsidó telepeken pedig 125 ezer fő. Az összecsapások óta ezek az arabok nem járnak Izraelbe dolgozni, részint a területek lezárása miatt, részint egyéb okból.
A palesztin gazdaságnak okoz nagyobb kárt a háború
Ez persze a palesztin gazdaságot is rosszul érinti. Becslések szerint a jelenlegi, tíz százalék körüli munkanélküliség harminc százalékra ugrana a területek permanens lezárásával. Sokan az Izraelben dolgozók közül ugyan még mindig átsiklanak a határon - ehhez nem kell több, mint jó terepismeret -, de nem ez az egyetlen gond. Izrael több palesztin várost körbevett, tehát a belső munkaerő- és áruforgalom is akadozik. A harcok miatt a kereskedelem is visszaesett, nem csak Izraellel, de a szomszédos arab államokkal (Egyiptom és Jordánia) is.
A palesztin nemzeti össztermék csaknem harmadát teszi ki az Izraelben dolgozó arabok keresete, az exportnak pedig kilencvenöt százaléka megy a zsidó államba. A Palesztin Hatóság becslése szerint a gazdaság teljesítménye a harcok kezdete óta ötven százalékkal esett vissza. A segélyszállítmányok viszont - izraeli tájékoztatás szerint - továbbra is eljutnak a palesztin területekre, mind Európából, mind a többi arab országból.
A ,,válásba" belerokkanna a palesztin gazdaság
Nem meglepő tehát, hogy a palesztin vezetést borzadállyal tölti el az izraeliek által az elmúlt egy hónapban egyre gyakrabban hangoztatott elképzelés, miszerint tárgyalások helyett egyoldalúan ,,válnának el" a palesztinoktól. Ez a palesztin területek hermetikus elszigetelését jelentené: kerítés és őrség mindenhol, a belépés megakadályozása. Ebbe a palesztin gazdaság belerokkanna. Ráadásul az elmúlt évek mindazon izraeli erőfeszítése, amelyet - abban a hitben, hogy ez Izrael alapvető érdeke - a palesztin gazdaság előremozdítására fordítottak, kárbaveszne.
(Forrás: Palesztin Nemzeti Fennhatóság, Palesztin Pénzügyminisztérium, Izraeli Nagykövetség)