Eltemetik az embert, aki eltemette a kommunizmust

Borisz Jelcin temetési szertartására szerda délután, egy moszkvai katedrálisban kerül sor, amit a segítségével felszámolt szovjet éra után építettek újjá. Gyászolók tömege haladt el a két napja elhunyt elnök nyitott korsója mellett kedden, a temetés előestéjén. Április 25-ét azóta nemzeti gyásznappá nyilvánítottak.

Sok orosz úgy emlékezik rá, mint az elnökre, aki Oroszországot a demokrácia útjára állította, mások azonban felelősnek tartják őt a mostani szegénységért.

A posztszovjet Oroszország első miniszterelnöke, Borisz Nyikolajevics Jelcin, 76 éves korában, szívelégtelenségben halt meg hétfőn. Koporsója szerda délelőtt nyitva áll azok előtt, akik végső búcsút akarnak venni a volt elnöktől. Temetésére később, a nap folyamán kerül majd sor.

A Moszkvába repülő közméltóságok sorában számos korábbi vezetőt találunk: a volt amerikai elnök Bill Clintont és elődjét, az idősebb George Bush-t, a korábbi angol miniszterelnököt, John Majort, és a lengyel ex-miniszterelnököt, Lech Walesát. Szintén jelen lesz a temetésen elődje és riválisa, Mihail Gorbacsov és Jelcin utódja, Vlagyimir Putyin is.

Az egyház is áldását adja rá

„A Jelcin temetésével kapcsolatos külsőségek szándékosan tértek el azoktól, amelyekkel volt szovjet vezetőknek adták meg a végtisztességet” – tudósít Moszkvából a BBC-nek Richard Galpin. A testet a város fő katedrálisában térítették ki, ahol ortodox papok mondtak fölötte imát. E templom eredetijét egyébként a szovjetek robbantották föl, s a helyet uszodaként használták. Az ő temetése az első III. Sándor cár 1894-es halála óta, amit az egyház is szentesített. Kirill metropolita, az egyház szóvivője így méltatta a BBC-nek Jelcint: „Elég erős volt ahhoz, hogy segítsen visszaállítani az ortodox egyháznak őt megillető helyét az ország és az emberek életében.”

A ceremónia után nem a Vörös téren temetik majd el, ahogyan a nagy kommunista vezetőket, hanem a moszkvai Novogyevicsi temetőben, ahol Oroszország más jeles személyiségei is nyugszanak.

Egy hatalmas tett

Halkan sírdogált Jelcin özvegye kedden, a katedrálisban felravatalozott test mellett. Több ezer síró, virágot szorongató ember jött el, hogy lerója kegyeletét a volt orosz elnök holtteste előtt. A BBC helyszíni tudósítója, Rupert Wingfield-Hayes állítása szerint komor hangulat uralkodott a templomban, nem utolsósorban azért, mert a Jelcin-éra megítélése igen változatos Oroszországban.

„Tett jó és rossz dolgokat, de az biztos, hogy a történelem egyetlen nagy tettére fog emlékezni: az ember, aki eltemette a kommunizmust”, mondta a BBC-nek Alexander Bolcsakov, az egyik gyászoló. Igor Szmirnov, 30 éves fizikus azonban más emlékeket őriz Jelcinről: „Azt mondják, szabadságot adott az embereknek, de nemcsak erről van szó. Szabad teret nyitott a lopásoknak, az anarchiának, a törvénytelenségnek.”

Jelena, egy Jelcin-rajongó szerint az elnök egyetlen hibája az volt, hogy „rosszul választotta meg utódját.” Sokan egyetértenek abban, hogy a Jelcin alatt létrejött demokráciát, a demokratikus jogokat nagymértékben megnyirbálta Putyin elnök.