Kihalnak a japánok?

A bombaként hatott a japán közvéleményre az egészségügyi minisztérium legfrissebb kimutatása, amelyből kiderült, hogy 2003-ban egy japán nőre átlag 1,29 gyermekszülés jutott. Ilyen alacsony termékenységi mutatóra nincs példa Japán történetében. Ez a sokkoló adat az elöregedő, mind több nyugdíjas eltartására kényszerülő japán társadalmat izgalomban tartó új nyugdíjrefomtörvényt kísérő vita kellős közepén került be a köztudatba.

Minden második fiatal nő szingli

Szakemberek számításai szerint a mostani tendencia folytatódása estén 2050-ben már csak 100 millió lakosa lesz a jelenleg még 127 milliós Japánnak, majd 2100-ig valóságos demográfiai összeomlás következik be: 64 millióra zuhan vissza a népesség száma. A következő évszázadokban pedig teljesen eltűnhetnek a világ demográfiai térképéről a több évezredes délkelet-ázsia kultúra képviselői.

A japáni gyermeklétszám visszaesését három tényezőre vezetik vissza a kérdés kutatói: az egyre későbbi házasságkötésekre, a szingliéletmód tömegessé válására és a házaspárok gyermekvállalási kedvének visszaesésére. A japán fiatalok egyre később szánják el magukat a boldogító igen kimondására: 1975-ben a nősülésre vállalkozó fiatalemberek általgéletkora 27 év volt, 2000-ben már 28,8 év. Harminc évvel ezelőtt a fiatal nők 24,7 éves korukig igyekeztek beköttetni a fejüket, ma már 27 éves korukig is várják az igazit.

Látványosan nőtt viszont az egyedül élő fiatal férfiak és nők száma. A 25-29 éves nőtlen férfiak aránya 1975-2000 között 48,3 százalékról 69,3 százalékra emelkedett, a hasonló korú nőknél viszont robbanásszerű változás következett be. A korábbi 20,9 százalékról 54 százalékra ugrott a szingli nők aránya.