Egy nehéz nap éjszakája Belgrádban
További Jugó cikkek
Átállt az állami hírügynökség és a biztonsági erők egyes alakulatai
Öt óra tájban elesett a parlament, majd fél hatkor a tévé is. A két épületet kifosztották és felgyújtották a tüntetők, de kilenc óra után újraindult az adás, és az állami hírügynökség bejelentette: a nép oldalán áll. Negyed hét körül jelentések szerint páncélosok indultak a főváros felé, de hamarosan visszafordultak. Az ellenzék vezetői bejelentették, hogy felvették a kapcsolatot a hadsereggel. Röviddel később a Jugoszláv Néphadsereg egy szóvivője bejelentette: nem avatkoznak be az eseményekbe.
Kostunica: ,,én vagyok Jugoszlávia új elnöke"
Hét óra előtt Belgrádban Kostunica, aki magát Jugoszlávia új elnökének nevezte, a tüntetőkhöz intézett beszédében kijelentette: ,,Milosevics nem harcolhat az emberek akarata ellen." Az ellenzék vezére kilenc órára összehívta az új parlament mindkét házának első ülését. Megérkezett az első és egyetlen reakció is a rezsim részéről: a Szerb Szocialista Párt közleményében kijelentette, minden rendelkezésre álló eszközzel harcolni fog. Ekkor hallottunk felőlük utoljára.
Milosevicsnek nyoma veszett
Milosevics hollétéről ellentmondó információk érkeztek. Egyesek szerint a román határ közelében bujkál, mások szerint délen. Fél tízkor három katonai szállítógép hagyta el a Belgrád melletti repülőteret, de a Pentagon később határozottan kijelentette: Milosevics még Szerbiában van. Később ellenzéki források bejelentik, az elnök a dél-szerbiai Borban rejtőzik, és várhatóan ellentámadásra készül. Utóbb Bort a kelet-szerbiai Beljanicára módosítják.
A külföld az ellenzék mellett
A külföld gyorsan reagált. A nyugati vezetők egymás után szólították fel Milosevicset a lemondásra, és óvták a hadsereget a beavatkozástól. Mind az amerikai, mind a francia elnök a szankciók feloldására tett ígéretet, amint az új, demokratikus kormány megalakul. Clinton amerikai elnök kizárta a katonai beavatkozás lehetőségét. Német Zsolt, magyar külügyi államtitkár csatlakozott az amerikaiak és az európaiak felhívásához. Putyin orosz elnök újból felajánlotta, hogy közvetít a két fél közt, és hozzátette: szeretné, ha Jugoszlávia demokratikusan fejlődne tovább.
Új, demokratikus Jugoszláviát akar Kostunica
Az állami televíziónak 23 órakor adott interjújában Vojislav Kostunica kijelentette: új, demokratikus Jugoszláviát akar, amely normális kapcsolatban áll szomszédaival és a világgal. Hozzátette: nem lesz megtorlás, Milosevicset nem adja ki a hágai Nemzetközi Bíróságnak, és a NATO-országoknak sem tud megbocsátani. Az ország gazdasági helyzetéért a szankciókat és a háborút okolta, és reményét fejezte ki, hogy a szankciók feloldásával hamarosan megindulhat az ország talpraállítása.