A főügyész meg a többiek

A határozott természetéről és eltökéltségértöl ismert Carla del Ponte kisebb győzelemként értékelhette már azt is, hogy egyáltalán magas szinten is fogadták Belgrádban, minthogy Vojiszlav Kostunica államfő az ügyésznő vizitelését meghallván rettentő elfoglalt államférfiú benyomását igyekezett kelteni, aki akkor éppen ha városon kívül nem is, de mindenképpen hivatalától távol fog ténykedni. Del Ponte pedig sejtetni engedte, jó néven venné ő is - meg mögötte a törvényszéket létrehozó ENSZ - , ha a háborús bűnök elkövetése terén leginkább érintett ország államfője leereszkedne hozzá.

A feszült főügyész

Del Ponte Belgrádban, pont őt nem látják túl szívesen

Belgrádi tárgyalásaikra nyugodtan alkalmazható az aktív farkasszemnézés, mivel mindkét fél a saját álláspontját igyekezett védeni. Mint a tanácskozásnak helyt adó elnöki hivatal előtt szobrozó újságírók egyike elmondta, del Ponte rezzenéstelen arccal és határozottan lépett be Kostuniácához, kifelé viszont némileg feldúltan és felettébb morózusan távozott, ügyet sem vetve a sajtó jelenlévő képviselőire. Akiknek lett volna néhány kérdése.

Mindenek előtt az, hogy miként képzeli el a Belgrád, illetve a Nemzetközi Törvényszék közötti együttműködést. A főügyész szóvivője később elmondta, ezt nem kell szerződés, illetve bármilyen megállapodás keretei között rögzíteni. Vojiszlav Kostunica hivatala által kiadott közleményben az államfő viszont ,,aggasztónak" nevezte, hogy a volt Jugoszlávia területén lévő országok közül éppen a szerbek ellen adtak ki - akár nyilvánosan, avagy titkosan - elfogatóparancsot, ami azt a benyomást keltheti, hogy nem néhány személy, hanem egy egész nemzet van perbe fogva. Ezt pedig az új jugoszláv, illetve szerb vezetés igyekszik minden áron elkerülni, hiszen a sok nélkülözésen és megaláztatáson áteső embereknek az hiányzik legkevésbé, hogy az egykori vezér miatt most is ők szégyenüljenek meg - még ha ez közvetve is történik.

Milosevics még mindig

Az persze még mindig rejtély, hogy a rátarti főügyésznő a Szlobodan Milosevics elleni elfogatóparancsnak hogyan kíván érvényt szerezteti. A volt elnök ugyanis mind a mai napig élvezi megfogyatkozott testőrségének védelmét, valamint a Kostunicával kötött alku értelmében rendőrök is vigyázzák testi épségét. Igen érdekes fejleménye del Ponte belgrádi látogatásának, hogy a Szerb Rádió és Televízió elleni NATO-akcióban elhunyt emberek hozzátartozóival folytatott találkozója során azok képviselője bejelentette: a főügyészi tájékoztatás szerint Milosevics nagyon is jól tudta, hogy bombák fognak becsapódni házi propagandatévéjébe, s ez ellen semmit sem tett. Egyes belgrádi ügyvédek ezek után akként vélekedtek, hogy a volt vezető ellen emiatt is bűnvádi eljárás indulhat.

Először Belgrád, majd Hága?

Belgrádban eközben körvonalazódni látszik egy kompromisszumos megoldásnak nevezhető változat is. A jugoszláv törvények kimondják ugyan, hogy állampolgára felett nem ítélkezhet egy másik ország. A Milosevics and Co. esetében egyesek úgy vélekednek, hogy a hágai törvényszék nem egy ország, hanem egy nemzetközi bíróság, amellyel ENSZ tagsága révén Belgrádnak is együtt kell működnie. Mindkét változatnak bőven akadnak ellenzői és pártolói, de a Demokratikus Alternatíva (DA) alelnöke felvetette: ítélkezzenek először Jugoszláviában a bűnösök felett, majd adják ki őket Hágának.

Minden esetre ez sem lesz könnyű, elég Ratko Mladics volt boszniai szerb hadseregparancsnok esetét figyelembe venni. Del Ponte Belgrádba érkezése előtt ugyanis megüzente: a háborús bűnök elkövetésével gyanúsított és a jugoszláv fővárosban lévő Mladicsot tartóztassák le. A szövetségi belügyminisztérium részéről azonban közölték: semmi ilyen felkérés nem érkezett hozzájuk, úgyhogy semmit sem tudnak tenni Mladics ellen, aki több ezer szrebrenicai muzulmán kivégzésére adott parancsot.

Del Ponte csütörtökig tárgyal Belgrádban. Addig ha más téren nem is, de Mladics sorsát illetően talán megegyezésre jutnak.