Kostunica, a nyerő
További Jugó cikkek
|
Viszont jól tűrte a Milosevics-párti szocialisták mocskolódásait, az állami média szüntelen támadásait. Ám mindezeknek nem sok alapja volt, hiszen sem a Titó- , sem pedig Szlobó rendszerének nem volt kiszolgálója.
Kostunica már a hetvenes évek közepe óra erőteljesen kritizálta az aktuális hatalmat, ennek köszönhetően el is távolították a belgrádi jogi tanszékről. Mindez azonban nem szegte kedvét, mi több, csatlakozott az akkor formálódó ellenzéki értelmiséghez, s Zoran Djindjics mellett ő lett annak egyik vezéralakja, így pedig a Demokrata Párt alapítója.
Alig tíz évvel később, 1992-ben azonban különváltak, mivel Kostunica úgy vélte, a Demokrata Párt nem képviseli elég határozottan a szerb nemzet érdekeit. Ezért létrehozta a nem túl nagy létszámú Szerbiai Demokrata Pártot.
És ha már a szerb nemzet érdekeiről van szó, Kostunica élesen bírálta is azokat, akik nem voltak elég következetesek e téren. Éppen ezért Szlobodan Milosevics ellen több ízben is élesen kikelt - például akkor, mikor Szlobodan magára hagyta a boszniai szerbeket. Kostunica éppen ezért nagy ellenzője volt a boszniai háborút lezáró 1995-ös daytoni megállapodásnak, és nehezen fogadta el a koszovói szerbek cserbenhagyását is.
|
Mindezek mellett erőteljesen ostorozta a gaz NATO-t, amely - szerinte - jogtalanul avatkozott be Koszovóban. S ugyanilyen negatív véleménnyel van a hágai Nemzetközi Törvényszékről, amely vélekedése szerint hiteltelen szervezet, hiszen a politikai érdekek kiszolgálója és nem pedig a nemzetközi jog sérelmeit szankcionáló testület.
Kostunica hazájában nem volt éppen ismeretlen, de nem is volt reflektorfényben. A DOS ugyanakkor jó elnökjelöltet választott két hónappal ezelőtt, mivel Kostunica népszerűsége éppen relatív ismeretlensége és tiszta múltja miatt gyorsan ívelhetett felfelé egy olyan országban, ahol meglehetősen sokan sározódtak be a hatalommal szemben, illetve az ellenzéken belül folytatott csatározások során. Ami még nagyon fontos: könnyű volt Kostunicára szavazni egy olyan országban, ahol a "ki ellen" szavazási elv az irányadó.
A Nyugat számára Kustunica elfogadható, mert nem Milosevics. Nem robbantott ki négy háborút, nem taszított milliókat nyomorba, mindezeken túl demokrata.
És ami nem utolsósorban fontos, a jelen helyzetben a Sátán balkáni helytartójánál szinte mindenki jobb.