Összecsapások Karabah határán
Tizenkét örmény és négy azeri katona vesztette életét eddig abban az összecsapásban, ami kedden robbant ki a jogilag Azerbajdzsánhoz tartozó, de többségében örmények lakta Karabah határán - közölte az azeri védelmi minisztérium. A Magdakert város közelében lezajlott tűzpárbaj, amely az azeri védelmi tárca közlése szerint szerdán is folytatódott, évek óta a legsúlyosabb incidens a két kaukázusi köztársaság között, amelyek formálisan ma is hadban állnak egymással, épp a szakadár Karabah hovatartozása miatt vívott 1992-94-es háború miatt.
Az incidens alig néhány órával azután robbant ki, hogy Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök - Koszovó frissen kikiáltott függetlenségét kommentálva - kijelentette, hogy országa akár erővel is kész visszaszerezni Karabahot, s hogy erre felkészüljön, fegyvereket és katonai felszerelést vásárol. Aliyev úgy vélte, hogy Koszovó Szerbiától való elszakadása felbátorította a hegyvidéki terület örmény szeparatistáit.
Szerdai nyilatkozatában azonban a bakui külügyminisztérium Örményországot tette felelőssé az incidensért, azzal vádolva a jereváni vezetést, hogy provokációt követett el, mellyel saját belső válságáról akarja elterelni a figyelmet.
Robert Kocsarján leköszönő elnök a hét végén hirdetett ki rendkívüli állapotot az örmény fővárosban, miután a februári elnökválasztás miatt tiltakozó ellenzéki tüntetők és a rendőrség összecsapásában nyolc ember meghalt. Jereván kedden azt állította, hogy Baku adott parancsot a katonái elleni támadásra, kihasználva a zavaros örmény belpolitikai helyzetet.
A mintegy 140 ezer lakosú, túlnyomórészt örmények lakta Karabah 1991-ben, a Szovjetunió felbomlása idején mondta ki elszakadását Azerbajdzsántól. A terület birtoklásáért 1992-ben a két szomszéd ország között kirobbant kétéves háborúban mintegy 30 ezer ember vesztette életét, és egymillióan váltak menekültté.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
