Keleten víz, nyugaton tűz pusztít

Montana és Idaho füstben fuldoklik

Az erdőtűz frontvonaláról visszatérő katonák Idaho államban Egyelőre reménytelen a küzdelem

A legnagyobb kiterjedésű tűz az Egyesült Államokban jelenleg Kaliforniában pusztít, de több mint húsz különböző lángtenger perzseli Montana és Idaho állam erdeit is. A hadsereg napról napra komolyabb erőfeszítéseket tesz a lángok megfékezésére, de a száraz szélrohamok újabb és újabb területeket lobbantanak lángra. Az amerikai elnök, Bill Cliton kedden valószínűleg meglátogatja a veszélyeztetett területeken dolgozó katonákat, és találkozik az oltást irányító tűzoltóparancsnokokkal is.

Ezen a héten több mint 500 katonát vezérel a térségbe az amerikai hadsereg, hogy csatlakozzanak a már a területen állomásozó 1200 fős gyalogsági egységhez, akik - úgy tűnik, egyelőre reménytelenül - küzdenek a nyugati államokban egyre terjedő lángok ellen. Az oltásban résztvevő szakemberek szerint 16 tűzfészket már felszámoltak a katonai erőkkel kiegészített mentőalakulatok, de így is még 18 nagy kiterjedésű erdőtűz pusztít a területen. Az oltást nehezíti a naponta feltámadó erős és száraz szél, amely újra lángra lobbantja a már eloltott területeket, és a tűz újabb erdősávokat is felperzsel.

Pat McKelvey, a nyugat-montanai Bolgett tűzoltóparancsnoka a CNN-nek nyilatkozva így fogalmazott: "Ha az ember felmegy egy magaslati pontra és körbenéz, minden irányban tüzet, füstöt és lángoló erdőket lát. Ilyen még soha nem fordult elő Montanában".

A tűz államhatárokat nem ismerve terjed. A Montanával szomszédos Idaho kormányzója szerint: ,,Minden éjjel 40-50 új riasztást kap az állami parancsnokság. Ezek nagy részét lokalizálják a szakemberek, de amelyiket nem sikerül idejekorán eloltani, az rohamos gyorsasággal terjed." A halálos áldozatok száma az érintett államokban tíz fölé emelkedett keddre virradóra. Idahoban már eddig is több száz embert kellett kilakoltatni otthonából. Az Egyesült Államokban becslések szerint csaknem 20 ezer ember dolgozik a lángok megfékezésén.

Spanyolország is birkózik a lángokkal

A lángoló Cap de Creus nemzeti park Spanyolországban Minden irányban tűz, füst és lángoló erdők

Az erdőtüzek Európát sem kímélik. Spanyolország északkeleti részén, Girona tartományban, a Cap de Creus nemzeti parkban is nagy kiterjedésű tüzek tartják rettegésben a helyi lakosságot. A vasárnap óta terjedő lángokat - melyek valószínűleg egy helyi földműves figyelmetlen tarlóégetése miatt szabadultak el - a tűzoltóságnak sikerült elzárni a közeli településektől. Több száz embert kellett kitelepíteni Észak-Spanyolországból és a Portugáliával határos területekről is.

A mentésben a spanyol szakembereket francia kollégáik segítették, akik speciális repülőgépekkel szálltak a tűzfészkek fölé, és vízbombákkal próbálták visszaszorítani a lángokat. Az eddigi felmérések szerint több tucat hektárnyi fenyő- és eukaliptuszerdő vált a lángok martalékává.

Indiában özönvíz pusztít

Hová, hová tettem a külügyminiszterem? Nincsenek instant, azonnali, megrázó CNN-felvételek, nincsen helyi Hitler, akinek bajuszt lehetne rajzolni, se heroikus emlékek, itt senki nem robbantott ki semmilyen világháborút, nincs az ország a szomszédunkban, nincs ,,tulajdonképpen Európá"-zás. Nincs etnikai tisztogatás, nincs második holokauszt. Nincs tömegpusztító fegyver. Ami van: háromszáz halott, akiket a víz vitt el, vagy az iszap temetett maga alá, pár ezer ember, akiről senki nem tud, és kétmillió ember, akinek nincs hova hazamennie. Két-mil-li-ó. De kit érdekel. A nyugati hallgatónak az egész kissé unalmas. Az etikus külpolitika félisteneinek, Tonynak és Billnek más bajuk van. India, Bhután, Nepál messze vannak (hol is?), valahol kinn a fenébe' Ázsiában. Úgyis állandóan éheznek, tudod, meg árvíz is jön minden páratlan héten. A monszun, az elnínyó. Nem? Csak semmi hisztéria, kérlek szépen, fotót itt nem lehet csinálni, nem tudnánk hova állni, elmosta a placcot a víz, viszont, nézd csak, bosszantó, nem pattog már megint az a csávó, az a bajuszos, hogy is hívják, kapcsolj csak át, Tony, a buzija, majd jól megbombázzuk őket is, hova is tettem a külügyminiszterem. -szb-

A keleti féltekén ugyanakkor a folyamatos áradások okoznak hasonló tragédiákat. Indiában, a világ legsűrűbben lakott kontinensén, több millió ember vált hajléktalanná a monszun okozta özönvizekben. Több területen fenyeget éhínség- és járványveszély. A helyi időjárási viszonyok szerint a szokásos évi áradási szezon májusban van, ebben az évben azonban a tavaszi csapadékos idő hónapokat késett, így augusztusban minden idők legnagyobb áradását okozta Indiában. Bangladesh és Buthan gyakorlatilag víz alá került. Ezrek tűnnek el nyomtalanul a sárfolyókban, milliók maradnak fedél nélkül a kontinensnyi ország legszegényebb területein.

Ebben az országban is a hadsereg próbálkozik az emberek és állatok mentésével, de a kitelepítés itt lényegesen nagyobb lakossági ellenállásba ütközik, mint az USA-ban. "Az emberek nem akarják hátrahagyni állataikat. Olyan ez, mintha arra kérnénk őket, hogy hagyják veszni a gyermeküket" - magyarázta meg a sajátos indiai hozzáállást a CNN kérdésére Atiish Chandra, az árvíz sújtotta Bihar tartomány egyik kerületi mentési parancsnoka. Az elhagyott területeken szinte azonnal megjelennek a fosztogató bandák, akik csónakokkal járnak az elöntött falvakban, és mindent összeszednek, amit a menekülő lakosság nem tudott magával vinni. Járványveszély és éhínség is fenyeget a térségben" - tette hozzá a parancsnok.

Több százan kényszerültek otthonaik elhagyására a Himalája déli részén, Buthanban is. A királyság állami sajtóforrása szerint több mint negyven ember tűnt el a hét elején, miután egy földcsuszamlás miatt kiöntött a Barsha nevű folyó, és sártenger borította el Pashaka iparvárost.