Irán elenged egy foglyul ejtett brit katonát?

A GPS-adatok feldolgozása alapján a brit egység elfogásának helyszíne 1,7 tengeri mérföldnyire - több mint három kilométernyire - volt az iraki-iráni tengeri határtól, a Perzsa-öböl iraki vizein, hangzott el a londoni védelmi minisztériumban tartott, térképekkel és műholdas adatokkal illusztrált szerdai sajtótájékoztatón.

Bizonytalan adatok

Irán múlt pénteken azzal az indokkal fogta el a brit királyi haditengerészet Cornwall nevű fregattjához tartozó járőregységet, hogy az iráni területi vizekre hatolt be. A brit katonákat - köztük egy nőt - meg nem erősített hírek szerint Teheránba vitték kihallgatásra.

A londoni sajtótájékoztatón elhangzott: a Cornwall járőregysége rutinbevetésen vett részt, és éppen egy indiai zászló alatt közlekedő teherhajót ellenőrzött, kiderítendő, hogy nem autócsempész hajóról van-e szó, amikor az irániak elfogták őket.

A tájékoztatót tartó Charles Style altengernagy, a brit vezérkari főnök helyettese szerint az iráni fél az incidens után két, egymástól eltérő helymeghatározási adatot tárt London elé. Az első, amellyel Teherán még szombaton állt elő, maga is egyértelműen az iraki területi vizekre tette a rajtaütés helyszínét.

Amikor a brit fél erre felhívta a figyelmet, az irániak egy újabb koordinátát mutattak be, amely már iráni vizeken jelölte a britek elfogásának helyét. Ez utóbbi több mint 2 tengeri mérföldnyire - csaknem négy kilométernyire - volt attól a helyszíntől, amelyet a Cornwall saját adatai alapján megadott, és amelyet az ellenőrzött indiai hajó kapitánya is megerősített.

Későn szállt fel a helikopter?

A sajtótájékoztatót tartó brit altengernagy szerint "nemigen érthető", hogy milyen jogos indokokkal lehet megmagyarázni a koordináták e módosítását, a brit fél mindazonáltal egyértelműen kétségbe vonja az irániak által közölt mindkét helyszínt.

A tájékoztatón elhangzott: a brit járőrnaszádok műholdas helyzetmeghatározó berendezése, amely a Cornwallra küldte az egység mindenkori tartózkodási helyét, végig azt jelezte, hogy a két naszád "bőven" az iraki területi vizeken belül volt.

Amikor a kapcsolat megszakadt az egységgel, a Cornwallról egy Lynx helikopter szállt fel, és jelentette, hogy az iráni iszlám köztársasági gárda haditengerészetének hajói kísérik a két brit gyorsnaszádot, immár iráni területi vizeken, a Satt-el-Arab határfolyó felé - mondta a brit helyettes vezérkari főnök.

Használhattak-e fegyvert a britek?

A tájékoztató után, a képviselői kérdések és azonnali kormányfői válaszok szokásos szerdai alsóházi félórájában a konzervatív ellenzék vezére felvetette azt a kérdést, hogy ilyen helyzetekben milyen fegyverhasználati szabályok érvényesek. Tony Blair miniszterelnök válaszában kizártnak minősítette, hogy a brit egység erővel szállhatott volna szembe az irániakkal, mondván: a brit járőrnaszádok személyzete éppen levonult az ellenőrzött indiai hajóról, amikor hat iráni hadihajó vette őket körül.

Mindegyik iráni haditengerészeti egység jelentős tűzerővel volt ellátva, így a fegyveres ellenállás "súlyos emberveszteséghez" vezetett volna, csakúgy, mint az, ha a Cornwall lépett volna közbe - mondta a kormányfő.

Blair ennek alapján helyesnek minősítette a brit egység részéről tanúsított magatartást. Ezután Margaret Beckett brit külügyminiszter az alsóházban felolvasott nyilatkozatában bejelentette: Nagy-Britannia minden olyan hivatalos kétoldalú érintkezést befagyaszt Iránnal, amely nincs közvetlen összefüggésben a fogságba vetett katonák ügyének megoldásával.

Nem adnak ki vízumot

Beckett nem részletezte, hogy ez mivel jár, londoni hírmagyarázók szerint azonban a lépés elsősorban brit vízumok kiadásának felfüggesztését, illetve a hivatalos kétoldalú látogatások beszüntetését jelenti.

A külügyminiszter szerint a nemzetközi jog alapján a hadihajók akkor is szuverén területi immunitást élveznek, ha más országok felségvizein tartózkodnak, ezért Irán - ha tévesen úgy ítélte meg, hogy a brit katonák iráni vizeken tartózkodnak - legfeljebb annyit tehetett volna, hogy távozásra szólítja fel őket.

Kiszabadul egy hároméves gyerekét nevelő anya?

Szerdán a CNN török adását idézve a BBC azt jelentette, hogy az iráni külügyminiszter kilátásba helyezte Faye Turney-nek, az elfogott brit egység egyetlen női tagjának szabadon engedését "szerdán vagy csütörtökön". Erről több részlet szerda délutánig nem látott napvilágot. A 26 éves Turney-nek van egy hároméves kislánya.

A katonák beismerték, hogy iráni vizeken tartózkodtak?

A múlt héten elfogott tizenöt brit katona közül többen beismerték, hogy beléptek az iráni területi vizekre, és sajnálkozásukat fejezték ki emiatt - jelentette szerdán az IRNA iráni hivatalos hírügynökség egy meg nem nevezett iráni illetékesre hivatkozva. A hírügynökségi jelentés szerint az iráni illetékes azt is közölte, hogy a brit katonák "minden kétséget kizáróan" iráni területi vizeken tartózkodtak, amikor elfogták őket a Perzsa-öbölben pénteken.

"Az őrizetbe vett brit katonák közül néhányan megerősítették, hogy iráni területi vizeken tartózkodtak az elfogásukkor, és sajnálkozásukat fejezték ki emiatt - idézte az IRNA az iráni illetékes szavait. Az IRNA által idézett egy másik iráni illetékes szerint "a brit tengerészek őrizetbe vételének helyszínén elvégzett műszaki vizsgálatok első szakasza véget ért, és annak eredménye szerint a brit katonákat az iráni területi vizeken fogták el".

Az iráni állami televízió szerdán videofelvételt mutatott be a brit katonanőről és az elfogott brit tengerészek egy csoportjáról. "Nyilvánvalóan törvényt sértve behatoltunk a területi vizeikre" - mondta a 26 éves Faye Turney az al-Alam arab nyelvű iráni állami televízió által sugárzott felvételen. "Nagyon barátságosak és vendégszeretők, igen figyelmes, kedves emberek. Megmagyarázták nekünk, miért fogtak el bennünket, nem bántottak senkit, nem történt erőszak" - mondta a katonanő, aki fehér tunikát és fekete fejkendőt viselt. Turneyt látni lehetett egy másik felvételen is, ahol egyenruhát viselt és brit több tengerésszel és katonával együtt étkezett. Az egyik felvételen lesütött szemmel cigarettázott.