Megszaggatták az antitálib kerítést az afgánok

Tűzpárbaj tört ki csütörtökön Afganisztán és Pakisztán határán, miután afgán katonák megkezdték az itt lévő kerítés elbontását. A szögesdrótakadályt Pakisztán állította fel a tálibok megfékezésére. Szerintük az összetűzés akkor kezdődött, mikor az afgánok tüzet nyitottak katonáikra.

Az afgán védelmi minisztérium közleménye szerint a lövöldözés az afgán Shkin és a pakisztáni Angur Adda határvárosoknál tört ki közép-európai idő szerint 6 óra felé, miután az afgán erők elkezdték felszámolni a kerítést. „Pakisztáni csapatok tüzet nyitottak erőinkre, és az afgán hadsereg katonái viszonozták a tüzet” – áll a közleményben. Az afgán erők még kedden érkeztek a térségbe, és ekkor hirtelen le is állt a kerítés építése a túloldalon. Azonban a pakisztániak az éj leple alatt folytatták a szögesdrót felállítását.

Kettévágott pastuk

A tálibok szabad mozgását akadályozó kerítés felépítéséről ez év elején hoztak döntést a pakisztáni hatóságok. Azóta ez volt az első fegyveres összeütközés a két ország honvédei között. Afganisztán problémája a kerítéssel az, hogy ellehetetleníti és veszélyezteti a határmenti pastu törzsek életét.

Emellett a drótsövény sérti Afganisztán területi integritását, hiszen ezzel voltaképp véglegesítik a hosszú ideje vitatott afgán-pakisztáni határt. Wahíd Arshad, pakisztáni katonai szóvivő állítása szerint azonban a kerítés mélyen az ország területén belül fekszik, tehát a határ megsértéséről szó sincs. A sérültet nem követelő tűzharcot szerinte tehát nem ők provokálták ki.

Aggodalom, támogatás

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár aggodalmát fejezte ki az események elfajulása miatt, ugyanakkor az Egyesült Államok és a NATO mellett az ENSZ az egyik legnagyobb támogatója a kerítésnek. Pakisztán csak így képes megakadályozni, hogy a tálib felkelők a törzsi területekről át meg átcsapjanak afgán territóriumra. Afganisztán már diplomáciai erőfeszítéseket is tett ennek ellenére azért, hogy megakadályozza a 2640 km hosszú szöges kerítés felállítását (az amúgy sem könnyen járható kopár hegyvidéken).

Afganisztán és Pakisztán vitatott határának természetesen történelmi előzményei is vannak. Még 1893-ban húzta meg Brit India (melynek ekkor még része volt Pakisztán is) az úgynevezett Durand-vonalat. A határvonal lényege az akkoriban igen erős pastu törzsek megosztása volt. Ezt a vonalat Afganisztán máig vitatja, mondván az kiszakít területeket az országból.

Pakisztánnak egyébként eleve sok problémája akad az afgán határ mentén lévő törzsi területekkel (amiket átszel többek között a Kabul-Islamabad főút is). Nemrég maguk az autonóm törzsek kérték a hatóságoktól, hogy teremtsenek rendet a tartományban, ahol a különböző törzsek és az itt sokáig zavartalanul tevékenykedő al-Kaida-tag üzbégek és tálibok között rendszeressé váltak az összetűzések.

Falak mindenfele

A határkerítések amúgy is a világ több országa közt okoztak már diplomáciai problémákat. A legfrissebb esetek az USA és Mexikó közötti drótvonal, mely az ember- és drogcsempészetet hivatott megakadályozni, ill. az Izrael és a palesztin területek közötti szintén terroristaellenes betonfal.