Nyilatkozatháború Kína és Tajvan között

2003.12.02. 08:53
Jü Sji-kun tajvani miniszterelnök kedden hangoztatta, hogy kormánya népszavazást írhat ki, amennyiben Kína nem szereli le a szigetre irányított több mint 400 rakétáját. A tajvani parlament a múlt héten fogadta el azt a törvényt, amely alapján referendumot lehet kiírni egy új alkotmányról és a függetlenség kinyilvánításáról, amennyiben Tajvant Kína részéről veszély fenyegeti.
Kína súlyos aggodalmának adott hangot a népszavazási törvénnyel kapcsolatban, hangoztatva: Peking soha nem fogja eltűrni, hogy elszakítsák Tajvant az anyaországtól. Tajpeji értesülések szerint a miniszterelnök kormányának tagjai előtt kijelentette, hogy a rakétaügy kapcsán könnyen népszavazást írhatnak ki.

Robbanó potenciál

Hasonlóan foglalt állást korábban Csen Suj-pien államfő is, aki utalt arra, hogy Tajvan szuverenitásának védelmében - indokolt esetben - népszavazást írhatnak ki. Az elnök nyilatkozatában ugyancsak megemlítette a sziget ellen irányított több mint 400 kínai rakétát.

A legutóbbi tajvani nyilatkozatokra Kína ezúttal visszafogottabban válaszolt. A hivatalos angol nyelvű China Daily keddi szerkesztőségi cikkében azt állította, hogy Tajvan a népszavazásról szóló törvénnyel Pandora szelencéjét nyitotta meg, amivel mérhetetlen robbanó potenciált teremtett.

Az Egyesült Államok most Kína pártján

Tajvan legszorosabb szövetségese és fő fegyverszállítója, az Egyesült Államok ugyanakkor az éleződő vitában ezúttal Kína pártjára állt. A washingtoni külügyminisztérium hivatalos nyilatkozatában arra szólította fel Tajvan államfőjét, hogy tartsa magát korábbi ígéretéhez, ne törekedjen a sziget státusának megváltoztatására, s hagyjon fel a népszavazást célzó tervekkel.

A Peking által képviselt "egy Kína" politikát biztosította támogatásáról a kínai fővárosban tartózkodó Gerhard Schröder német kancellár is.

Tajvan 1949-ben, a polgárháború után szakított Kínával, de függetlenségét Peking mind a mai napig nem ismeri el. A kínai vezetés több ízben megtorlással fenyegette az 1949 óta de facto független szigetországot, ha jogilag is el akarna szakadni az anyaországtól.