Kormányépületeket ostromol az ellenzék Kirgizisztánban

Elfoglaltak egy kormányzati épületet az ellenzéki tüntetők Kirgizisztán második legnagyobb városában, Osban. Az ellenzéki tüntetők a hétvégén gyakorlatilag megszállták az Oshoz közeli Dzalalabad nagy részét. A tüntetők hatalmukba kerítették a dzsalalabadi repteret, megakadályozandó a karhatalom mozgósítását.

Szovjet idők

A meglehetősen szervezetlne kirgiz ellenzék a márciusi parlamenti választások eredményének meghamisítása miatt tiltakozik. A Szovjetunióból történt kiválás óta Askar Akajev egykori párttitkár irányítása alatt álló országban Akajev pártja gyakorolja a hatalmat, a választásokat a szovjet időket idéző eredményekkel nyerve.

Az ellenzéki tiltakozások a hétvégén kezdődtek, amikor mintegy tízezer, főleg üzbég nemzetiségű tüntető szállta meg Dzsalalabadot. Osban pénteken már megkísérelték a kormányzati épületek elfoglalását, de akkor ezt még megakadályozták a rendőrök. Hétfőn reggel azonban a rendfenntartók megfutamodtak az ellenzéki tüntetők elöl, akik a rohamrendőrök eldobált pajzsaival felfegyverkezve hatalmukba kerítették a város egyik központi épületét.

Nem akarnak lövetni

"Sem az elnök, sem és, sem a belügyminiszter nem fogja megengedni, hogy fegyvereket vessenek be a nép ellen", jelentette ki Nikolaj Taqnajev kirgiz kormányfő. Tanajev egyben párbeszédre szólította az ellenzéket. Kurmanbek Bakijev, a Kirgizisztáni Népi Mozgalom vezére szerint azonban a tárgyalásoknak nincs értelmük, ha azokon Akajev elnök nem vesz részt.

Bár külföldi elemzők párhuzamot vélnek felfedezni a kirgiz ellenzéki mozgalom épületfoglalásai és a hatalmat megdöntő grúziai és ukrajnai tömegtüntetések között, Kirgizisztánban a helyzet bonyolultabb.

Kommunikációs nehézségek

A volt Szovjetunió egyik legelmaradottabb utódállamában a kommunikáció megoldatlan, ráadásul az ellenzék nem egységes. A BBC helyszíni tudósítója szerint nincs igazából olyan ellenzéki politikus, aki nagy tömegtámogatást élvezne. A mostani ellentétek is inkább tűnnek etnikai alapúnak, a tüntetések az ország Üzbegisztánnal határos, üzbéglakta területeire jellemző.

Az üzbégek Kirgizisztán függetlenné válása óta aggódva figyelik a többségi kirgizeket. A kilencvenes évek elején a két népcsoport között véres konfliktus alakult ki, a harcok száznál is több áldozatot követeltek. Az utolsó nagyobb ellenzéki megmozdulásokra is ekkor került sor, egy tüntetésen a rendőrök három tiltakozót öltek meg.

Akajev elnök szerint a mostani feszültség is polgárháborúba torkollhat, írja a BBC.