A szégyen sétája

Még mindig nem simultak el a nézeteltérések az Egyesült Államok és az Európai Unió tagállamai között abban a témában, hogy hogyan kell csökkenteni az üvegházhatásért felelős gázok légkörbe kerülését. A péntek éjszakai határidő előtt remélhető, hogy sikerül létrehozni azt az egyezményt, mely lépéseket írna elő az egyre jobban felboruló éghajlat károsodásának megakadályozása érdekében.

Az idei klímakonferencia lényegében megerősítése és pontosítása az 1997-es Kiotói Egyezménynek. Ebben az egyezményben a tagállamok megállapodtak a károsanyag-kibocsátás radikális csökkentésében. Ez a 2012-ig tartó periódus alatt nyolc százalékos csökkentést ír elő az Európai Uniónak és hét százalékosat az Egyesült Államoknak. Tény, hogy eddig nem sok valósult meg ebből, de idén - úgy tűnik - némi előrelépés tapasztalható az ügyben.

Demonstrációk a konferencia alatt

A konferencia témái között több is komoly nézeteltérést váltott ki a civil szervezetek, az Egyesült Államok, illetve az EU között. A demonstrációk egyik oka, hogy a Kiotói Egyezmény egyelőre nem mondja ki határozottan, hogy a nukleáris technika alkalmazása nem fogadható el, mint alternatíva. Az ezzel kapcsolatos megmozdulások a ,,walk of shame" (a szégyen sétája) nevet kapták, ugyanis a demonstrálók azon nagykövetségek előtt szerettek volna elvonulni, melyek nukleáris technikát alkalmaznak (USA, Kanada, India, Kína és Japán), és azt az olaj és szén alternatívájaként állítják be. A holland rendőrség letartóztatott mintegy 250 diákot, szemtanúk szerint a Prágában már látott ,,Darth Vader"-es ruhában.

A zöldek elutasítják a káros anyagok erdőkkel történő ,,felszippantását"

Másik óhaj, hogy az úgynevezett ,,nyelők", vagyis azok a növények, erdők, amelyek elnyelik a széndioxidot, ugyancsak ne számítsanak az egyezménybe. A zöldszervezetek tiltakoznak az országok azon törekvése ellen, hogy a károsanyag-kibocsátást erdők ültetésével próbálják kompenzálni. ,,Ez a klímaváltozásról szóló keretegyezmény megcsúfolása" - mondta el Ámon Adrienn, az Energia Klub szakértője, aki jelenleg is részt vesz a konferencián.

A legnagyobb vita a kibocsátási jog ,,adásvétele" körül van

A legnagyobb vita a kibocsátási jog kereskedelmének kérdésköre körül fodrozódik. Ennek lényege, hogy bizonyos országok (Oroszország, Ukrajna) nem hajlandók csökkenteni, mert elmaradottságuk a csökkentést amúgy is előidézi. Oroszország például 2010-re az előrejelzések szerint mintegy 40-60 százalékkal csökkenti kibocsátását. Ez elsősorban az orosz energiagazdálkodás alacsony hatékonyságának köszönhető, hiszen sok ilyen üzem kerül bezárásra gazdasági okokból. Ezt a ,,többletet" (hiszen az egyezmény csak nyolc százalék körül ír elő csökkentést) eladja más államoknak, leginkább az Egyesült Államoknak, aki ugyancsak nem akar csökkenteni (az üvegházhatásért felelős anyagok negyedét az USA juttatja az atmoszférába). Roger Higman, a Föld Baráti Szervezet kampányfőnöke szerint azonban, ha az amerikai javaslatot fogadják el, csak igen kis mértékben csökkennek majd a káros gázkibocsátások.

Európa és Amerika képtelen megegyezni

Már szerdára több mint 500 módosítást hajtottak végre a dokumentumon. Az Egyesült Államok továbbra is engedményeket vár az EU-tól, szeretné ugyanis megvásárolni a gázkibocsátások csökkentését az oroszoktól, valamint elérni azt, hogy a csökkentésbe beleszámítsanak a ,,nyelők", azaz például az erdők ültetése is.

Az Unió más oldalról viszont igyekszik megakadályozni ezt és elérni, hogy minden fejlett ország maga csökkentse károsanyag-kibocsátását. Jan Pronk holland környezetvédelmi miniszter szerint ötven százalék az esély arra, hogy megállapodás születhet péntekig.