Üzenetvivők

"Rosszul állnak a dolgok. Úgy néz ki, hogy el kell költöznünk" Olvad a jég

"Rosszul állnak a dolgok. Úgy néz ki, hogy el kell költöznünk" - panaszkodott John Keogak, egy inuit vadász az IPS hírügynökségnek. Sach Harbour településénél, ahol 120 eszkimó él, évszázadok óta fagyott a talaj. Újabban azonban nehezebbé vált az élet, mert olvadni kezdett a talajvíz, és a házak talapzata megingott. Ráadásul a jégpáncél darabossá vált, nyáron teljesen eltűnik, és az inutiok két fő élelemforrása - a jegesmedve és a fóka - egyre messzebbre északabbra kerül az embertől.

A felmelegedő klíma megnehezíti a vadászatot

Az olvadó jégen a vadászat veszélyessé vált, mondja Rosemarie Kuptana, ugyanannak a településnek a lakója. "Már nem tudjuk, mikor lehet rámenni a jégre és mikor nem, így egyre nehezebben férünk hozzá az élelmiszerforrásainkhoz" - fogalmaz.

A jég télen is nagyon vékony, veszélyes rámenni. Ősszel szokatlanul erős viharok dúlnak, megnehezítve a halászatot, és az eszkimók most először mennydörgésről és villámlásról is beszámoltak. Ilyesmi azelőtt nem fordult elő errefelé - mondják.

Megváltozott az állatvilág is

A klímaváltozás új élőlényeket hozott a környékre. Míg az édesvízi halakra rossz idők járnak - a talajolvadás miatt egy elkerített természetes édesvízi tó az óceánba süllyedt -, szúnyogok és legyek érkeztek, a halászok pedig lazacot fogtak a tengerben.

A lazac azelőtt nem élt meg ezen a vidéken, mintahogy a többi újonnan érkezett állat, a vörösbegy és a róka sem. A többi madár is furcsán viselkedik, a fajták, amik azelőtt délre repültek a télre, most egész évben maradnak.

Az öregebbek még emlékeznek, hogy régen olyan hideg volt télen, hogy kocsonyásra fagyott a fűtőolaj. Ma már ilyesmi nincs, állítják. Különös idők járnak.

Hosszú távon nagyon komoly klímaváltozás várható errefelé

Hosszú távon, lehet, még különösebb lesz. A World Wide Fund for Nature (WWFN) szeptemberi felmérése szerint Kanadában, Grönlandon és Oroszországban változik majd meg a leghatározottabban az éghajlat a 21. században, márpedig a legtöbb eszkimó - Alaszkával együtt 125 ezer - itt él.

Ugyanennek a zöldszervezetnek a becslése szerint az északi sarkkör mentén élő egyes madárpopulációknak a fele kihalhat a következő száz évben itt várható, akár öt fokos átlaghőmérséklet-emelkedés miatt.

Egy WWFN-jelentés arra is rámutat, hogy 1978 óta 25 ezer négyzetkilométernyi jégtakaró olvadt el permanensen a sarkkör térségében.

A kanadai International Institute for Sustainable Development (Nemzetközi Kutatóintézet a Fenntartható Növekedésért) most - hosszabb, a sarkköri klímaváltozást dokumentáló projektje keretében - riportot készített Sach Harbourról is. Ezt bemutatják a héten Hágában kezdődött klímakonferencián. Mint arról beszámoltunk, a konferencián résztvevő 160 állam képviselői a kiotói egyezmény megvalósításáról, az üvegházhatást előidéző anyagok kibocsátásának visszaszorításáról tárgyalnak.

"Aggódom" - mondja Kuptana az egyik vele készített interjúban - "Olyan, mintha mi lennénk a kanárik, amiket a bányákban használnak, hogy figyelmeztessék a bányászokat a veszélyre. Mi volnánk az üzenetvivők a világ számára?"