Zöld gazdasági váltást jósol az ENSZ-főtitkár

A gazdasági fejlődés zöld, környezetbarát útja előtt kell megnyitnia az utat a Baliban rendezett klímavédelmi konferenciának, foglalt állást Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár egy hétfőn közölt írásában.

Ban Ki Mun szerint az emberiségnek egy olyan globális keretegyezményre van szüksége, amelyen belül a világ népei össze tudják hangolni a klímaváltozás elleni erőfeszítéseiket. Ma még nem tudni, hogy ez a keretegyezmény milyen formát ölt majd, de az indonéziai tanácskozásnak meg kell határoznia a jobb jövő felé vezető útitervet, hangsúlyozta a világszervezet főtitkára a The Washington Postban megjelent cikkében.

Ban Ki Mun elképzelhetőnek tartja, hogy a 2009-ig elfogadandó megállapodás felszólítja majd a kormányokat a káros gázok kibocsátásának megadóztatására. Lehet, hogy globális szén-dioxid kvótakereskedelmi rendszer jön létre és mechanizmus születik az erdők pusztulásának megelőzésére. Arról is döntést hozhatnak, hogy támogatják a kevésbé fejlett országok gazdaságát a globális felmelegedés viszonyai között.

Az ENSZ-főtitkár kifejtette, a múlt század három nagy gazdasági átalakulása - az ipari forradalom, a technológiai forradalom, majd a globalizáció után - most a zöld gazdasági váltás előtt áll a világ. Felhívta a figyelmet, a politikusokon van a sor, hogy cselekedjenek, miután a tudósok teljesítették feladatukat. Feltárták, hogy tétlenség esetén katasztrofális következmények várnak a Földre, elolvadna a sarki jég, az óceánok szintje megemelkedne, a növény- és állatfajok egyharmadát eltűnés fenyegetné. Afrikában és Közép-Ázsiában éhínség pusztítana.

Nyilvánvalóan az amerikai kormánynak címezve üzenetét Ban Ki Mun hangsúlyozta, a környezetvédelem és a gazdasági növekedés nem zárja ki egymást. Utalt rá, hogy az Egyesült Államokban 300 ezer munkahelyet lehetne teremteni, ha az villanyáram-szükségletet megújuló energiaforrásokból fedeznék.

Ban Ki Mun az amerikaiak által gyakran hangoztatott érv kapcsán külön kiemelte, túl nagy ügyet csinálnak abból, hogy Kína lekörözheti Amerikát a klímát károsító gázok kibocsátása terén. Hozzátette, kevéssé ismert, hogy Peking jelentős környezetvédelmi erőfeszítéseket tesz, idén például 10 milliárd dollárt fordít megújuló erőforrásokra, ennél többet csak Németország költ e célra. Kína máris világelső a nap- és szélenergia alkalmazásában, továbbá Peking ígéretet tett, hogy öt éven belül 20 százalékkal mérsékli energiafogyasztását, írta az ENSZ-főtitkár a The Washington Postban.

A Greenpeace és a Természetvédelmi Világalap (WWF) is azt várja az ENSZ klímakonferenciájától, hogy a fejlett országok ott megígérik, az 1990-es adatokhoz képest 30 százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását 2020-ig.

A konferencia hétfőn kezdődött az indonéziai Bali szigetén, több mint 180 ország részvételével. A 11 napos összejövetelen a 2012-ben lejáró Kiotói Egyezmény helyébe lépő új megállapodásról is tanácskoznak. A Greenpeace távlati javaslatai között szerepel az üvegházhatásért felelős gázok kibocsátásnak 80 százalékos csökkentése 2050-ig. A Greenpeace és a WWF ragaszkodik ahhoz is, hogy fejezzék be a trópusi esőerdők irtását. Mindkét szervezet úgy látja, hogy az éghajlatváltozással járó természeti katasztrófákat úgy lehet elhárítani, ha a kormányok támogatják a környezetbarát technológiák bevezetését.

"A világnak egy harmadik ipari forradalomra van szüksége" - olvasható a WWF sajtóközleményében. Rohonyi Péter, a Greenpeace Magyarország Egyesület kampányfelelőse szerint Magyarországon "sajnos úgy tűnik, az elhibázottnak tűnő energiapolitikai koncepció írja felül a klímavédelmi elképzeléseket."

A több mint tízezer ember részvételével zajló konferencia ügyvezető titkára, Yvo de Boer sajtótájékoztatóján rendkívül fontosnak nevezte a mostani konferenciát, ahol politikai válaszokat adhatnak a tudományos figyelmeztetésekre.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!