Fogalmunk sincs, mit csinálnak, ha elszáll az agyuk

2008.11.21. 15:26
Huszonegy napig volt szomáliai kalózok fogságában egy német hajózási társaság teherhajója. A BBC Trinidad kapitánya kiszabadulása után mesélte el a Der Spiegelnek, milyennek látta a felfegyverzett és bedrogozott kalózokat.

A 48 éves, szlovák származású Jan Konecni, valamint orosz és filippínó legénysége augusztus 21-én Afrika keleti partjainál hajózott. A brémai cég BBC Trinidad nevet viselő teherhajója olajkitermeléshez használatos csöveket és más berendezéseket szállított Houstonból az ománi Maskat kikötőjébe.

A tenger nyugodt volt, az ég tiszta, idézte fel megtámadásuk napját a kapitány. A látótávolságon belül haladó kínai hajó 12.45-kor figyelmeztetést küldött a BBC Trinidadnak, hogy egy gyanús hajó követi őket.

A 48 éves, szlovák származású kapitány sejtette, miről lehet szó, ezért elkezdett cikkcakkban haladni, hogy megpróbálja lerázni üldözőit. A rakománnyal megrakott hajó azonban legfeljebb 14 csomós sebességgel tudott haladni, a nyomukban jövő kalózok gyorsnaszádja viszont legalább 18-22 csomóval ment utánuk, így esélyük sem volt a menekülésre.

Nem voltak modern fegyvereik

Amikor a gyorsnaszád a közelükbe ért, a kalózok figyelmeztető lövéseket adtak le a levegőbe, és megállásra szólították fel a kapitányt. Jan Konecni már korábban is hajózott veszélyes vizeken, kapott is kiképzést hasonló esetekre, úgyhogy tudta, ilyenkor nem szabad provokálni a támadókat.

Néhány perccel később kilenc szomáliai kalóz mászott fel a BBC Trinidad fedélzetére. Heten kalasnyikovot tartottak a kezükben, két embernél páncélököl volt, de a kapitány úgy látta, nem voltak modern fegyvereik.

Jan Konecni korábban vészjelzést adott le egy közelben hajózó hadihajónak. A naszád azonban 27 mérföldnyire volt tőlük, így mire negyven perc alatt a közelbe ért, a legénység addigra már a kalózok fogságába került. A legénység egy másik jelzést is leadott, amely a brémai központba küldte el a hajó aktuális helyzetének koordinátáit.

A kalózok azt követelték, hogy a kapitány irányítsa a hajót a szomáliai Eyl közelében lévő öbölhöz. Az első három nap a kalózok végig a hajóhídon tartózkodtak. Két fegyveres állt a kapitány mellett, akik folyamatosan figyelték és fenyegették, eszébe ne jusson átverni őket. A támadók a többi tengerésznek megtiltották, hogy szót váltsanak egymással.

Leveleket rágcsáltak

Konecninek mégis sikerült titokban egy rövid e-mailt írnia Brémába, amiben közölte, hogy a legénységet nem bántották, és senki nem sérült meg. A kapitány üzenetében a következő szavakkal írta le első benyomásait: „Látszik, hogy drogoznak. Nem esznek, nem isznak semmit, csak zöld füvet rágcsálnak. Valami olyasmi lehet, mint a koka. Fogalmunk sincs, mit fognak csinálni, ha elszáll az agyuk."

A kapitány által fűként leírt növény valószínűleg a jemeni és az etiópiai népek körében kedvelt, élénkítő hatású, és kábítószernek minősülő kathlevél lehetett. A kalózok 18-60 évesek voltak. Néhányan közülük a kapitány visszaemlékezése szerint tanultnak látszottak.

A hajó megtámadása után öt nappal a kalózok felhívták műholdas telefonon a brémai központot, és megkezdődtek a tárgyalások a túszok szabadon bocsátásáról és a váltságdíjról. Mint kiderült, a kalózok a hajó neve alapján azt gondolták, hogy az a londoni székhelyű médiavállalathoz tartozik, s ezért magas váltságdíjat reméltek.

A támadók felforgatták a legénység kabinját, megitták az összes alkoholt, összegyűjtötték és elszállították az élelmiszert. Amikor a tárgyalások elakadtak, arra kényszerítették a tengerészeket, hogy hívják fel feleségüket és családtagjaikat, s panaszkodjanak nekik amiatt, hogy a hajózási társaság nem akarja kifizetni értük a váltságdíjat.

Szemben egy kalasnyikovval

A napok múltával a hajón egyre kevesebb volt az élelmiszer, a hőmérséklet negyven fok fölé emelkedett, a legénység pedig inkább nem fürdött, hogy takarékoskodjon a vízzel.

A kalózok nyomásgyakorlásképpen azt is közölték a hajózási társasággal, hogy egy másik hajó is a birtokukban van, amelyen már megöltek néhány embert, így ha nem lének, akkor a BBC Trinidad legénysége is hasonló sorsra jut. Huszonegy nap múlva végül a brémai központ kifizette a több millió eurós váltságdíjat.

Jan Konecni a legjobban a fiatalabb kalózok kiszámíthatatlanságától félt. Utólag azt mondta: miután senki nem sérült meg, nem mondhatja, hogy agresszívek voltak a támadók. A Szomália partjainál fogságban eltöltött 21 napot mégis súlyos sokkhatásként élte meg: „Ha valaki rád fog egy kalasnyikovot, akkor abban a pillanatban semmi hatalmad nincs, semmi esélyed, ki vagy neki szolgáltatva. Túsz vagy."