Lelőtték Kabila kongói elnököt

Az egykori belga gyarmat, a Kongói Demokratikus Köztársaság (RDC) elnökének halálhírét a belga külügyminiszteri és diplomáciai források is megerősítették. Kabilát két lövéssel ölte meg a saját testőre. Más feltételezések szerint a védelmiminiszter-helyettes ölte meg az elnököt. Ettől függetlenül azonban belga diplomáciai vezetők cáfolják azt a feltételezést, hogy Kabila puccs áldozatává vált volna. A francia Le Figaro napilap idézett egy belga diplomatát, aki szerint a gyilkosság egy erőszakba torkolló nézeteltérésre vezethető vissza.

Laurent-Désiré Kabila a Kongói Demokratikus Köztársaság (ex-Zaire) elnöke

Ráadásul az sem teljesen biztos, hogy az elnök meghalt: a kongói kormány jelentése szerint megsebesült, és külföldre szállították, mások azonban úgy tudják: a repülőgépen belehalt sérüléseibe. Az esetről viszonylag későn tudósítottak a fővárosban, Kinshasában; jóllehet sem a helyi televízió, sem a helyi rádió nem számolt be a merényletről, Párizs és Washington hamar megerősítette Kabila halálának hírét. Jelentések szerint teljes nyugalom van a fővárosban.

Homályos a gyilkosság háttere

A gyilkosság részleteiről egyelőre annyit lehet tudni, hogy Kabila a katonai vezetőkkel folytatott vita során arra kérte fiát Josephet, hogy állítsa le Kayembe ezredest, aki erre úgy reagált, hogy kétszer rálőtt az államfőre. A hírügynökségi jelentésekben ezért arra következtetnek, hogy nem puccsról, hanem egy tragédiába torkolló nézeteltérésről van szó. Belga források ugyanakkor hozzátették: az elnököt a háborúban tanúsított alkalmatlansága miatt ölhették meg. Egyesek úgy tudják: a lövést a testőr adta le.

Hatalmi vákuum fenyeget?

Belga hírügynökségi jelentések szerint Kabila ideiglenes utódja az elnök egyik jobbkeze, Eddy Kapend ezredes lesz. Az ezredest - aki Kabilához hasonlóan a dél-kongói Katangából származik - a Kongói Demokratikus Köztársaság állandó szövetségese, Angola is támogatja. Az angolai vezetés ugyanis nem szeretné, ha Kabila halálát követően hatalmi vákuum keletkezne a kongói vezetésben. Angolán kívül még Zimbabwe is támogatja katonailag a kongói rezsimet, akik az Uganda és Ruanda által támogatott lázadók ellen harcolnak. (Lásd a keretes írásunkat!)

Laurent-Désiré Kabila 1997 májusában vette át a hatalmat Zairében, miután fegyveres lázadóival elűzte a hatalomból Mobutu Sese Seko diktátort. Az akkor még népi hősként ünnepelt Kabila ekkor változtatta meg az ország nevét Kongói Demokratikus Köztársaságra. A névválasztás során a "demokratikus" jelző voltaképpen csak díszként szerepelt az állam új nevében, mivel Kabila rendszerét is inkább a diktatúra, mint a demokrácia jellemzi. Az országban dúló polgárháború gazdasági-politikai hátterét ismerve szinte biztosra vehető, hogy bárki is lesz Kabila utódja, kizárt dolog, hogy az "afrikai Balkánon" képes lesz a rendcsinálásra és a demokrácia megteremtésére. Tény: ez Kabila környezetének nem is nagyon érdeke.

Afrika nagy háborúja Belgium 1960 júliusában vonult ki egykori gyarmatáról, káoszt és bizonytalanságot hagyva maga után, amit a hatvanas évektől Mobutu diktatúrája követett. A diktátort 1997 májusában űzte el az akkor még Ruanda és Uganda által támogatott Kabila lázadóvezér, aki államelnök lett. Az ezt követő időszakban azonban tovább folytatódtak a zavargások és az összecsapások, s a ruandai vezetés kételkedni kezdett a rendcsinálásra képtelen Kabila államfői képességeiben. Később Kabila szövetségeseket "cserélt": az elnököt immár Zimbabwe, Namíbia, Csád, Angola és Szudán támogatta, mialatt Ruanda és Uganda Kinshasa ellenségévé vált. Uganda és Ruanda mind a mai napig támogatja az 1999 márciusában már a Kongói Demokratikus Köztársaság egyharmadát ellenőrzése alatt tartó lázadókat. Ruanda nemcsak azért áll a Kabila ellen fellépő tutszi lázadók mellett, mert a kongói vezetés menedéket adott az 1994-es ruandai mészárlás hutu elkövetőinek (ezzel akadályozva a mészárlásért felelősök kézrekerítését), hanem azért is, mert a néhai Zaire területén rengeteg ásványkincs van. A tutszi lázadóknak köszönhetően Ruanda és Uganda a Kongó keleti felén található bányákat alaposan megcsapolja, jelentős hasznot kaszálva ezzel. Bár a Kongó keleti részén élő lakosság kezdetben nem szimpatizált Kabilával, a külföldi uralom hatására most már erős tutszigyűlölet tapasztalható az ott élők körében, s ez nagy mértékben annak is köszönhető, hogy a Kabila rezsime ellen harcoló lázadók ugandai és ruanda katonákkal karöltve fosztogatják az ellenőrzésük alatt álló falvakat. Kinshasa esélyeit rontja, hogy a lázadók ellen fellépő zimbabwei katonák soraiban dezertálási hullám tapasztalható. Az elhúzódó háborúban már több mint egymillió ember meghalt.