Európa Philadelphiája

"- Jól vagy?
- Hát... Inkább lennék Philadelphiában.
- Mi?
- Ez egy régi vicc, W.C. Fieldstől."

(Rambo II)

Elsőre valóban látványos a projekt. Többen - köztük Valéry Giscard D'Estaing volt francia államfő, a Konvent elnöke - egyenesen az amerikai alkotmányt megalkotó philadelphiai konventhez hasonlították az összejövetelt.

Nyitott és demokratikus reformkonferencia

Bizonyos tekintetben a Konvent valóban forradalmi az "európai prodzsekt" történetében. Az EU működését szabályozó alapszerződések eddig állam- és kormányfők zárt ajtók mögötti tárgyalásain születtek meg. A Konventben viszont képviseltetik magukat a nemzeti és uniós parlamentek, a szociális és regionális szervezetek, sőt még a tagjelölt országokat is meghívták. Több a civil. És a vita teljesen nyitott lesz, még az interneten is hozzá lehet szólni. Bár a végső szó most is a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanácsé, a Konvent által kidolgozandó, jövőre elkészülő reformcsomagot aligha lehet majd figyelmen kívül hagyni - vélekednek brüsszeli elemzők.

Alapkérdéseket kell tisztázni

A kérdések pedig, amelyekkel a küldöttek birkózni fognak, tényleg alapvetőek. Hogyan lehet "közelebb hozni" az emberekhez az EU-t, akiket nemhogy "nem érdekel" az unió, de igazából nem is nagyon értik, mit csinál. Hogyan lehet megerősíteni a rendszer demokratikus legitimitását: a "kormányt", az Európai Bizottságot jelenleg nem választják, hanem kijelölik; az európa-parlamenti választásokon egyre alacsonyabb a részvétel. A fontos döntéseket a tagállamok vezetői zárt ajtók mögött hozzák. Az egész jelenlegi döntéshozó rendszer, ami 6-12 állammal még működött, 15-tel már akadozik, 25-tel pedig biztosan megbénul majd. Mi legyen a közös védelmi és külpolitikával?

És egyáltalán: hogyan tovább? Mi legyen az "európai integráció kifulladó lendületével", a növekvő euroszkepticizmussal, az irrelevánssá vált francia-német tengellyel, ami eddig az egész uniót hajtotta? Lesz miről beszélni.

Bozótharc

Viszont nem kezdődik jól a dolog. A tagjelöltek képviselői például, bár lényegében megegyező jogokkal vesznek részt a Konventen, nem kaptak helyet az elnökségben. Miért? Igazából nem tudni, gyakorlatilag ki lettünk golyózva. Az arisztokratikus allűrökkel bőven megáldott Giscard D'Estaing Konvent-elnököt már most egy tonna kritika érte, hogy nem vezeti elég demokratikusan a műsort: hozzáállása gyanúsan emlékeztet francia államfői tevékenységére, amely épp XVIII-ik századi gőgje - és gyanús pénzügyei - miatt ért gyászos véget. Sokan az előzetes jelek alapján attól tartanak, hogy a döntéseket gyakorlatilag egy általa vezetett szűk kör fogja meghozni "egy brüsszeli hotelszobában" (egy képviselő szavai).

Ráadásul a Konvent beindulásával párhuzamosan a tagállamok kormányai is ügyködésbe fogtak: a héten például az asztalra került egy közös brit-német javaslat az EU legfőbb döntéshozó szervének, az Európai Tanácsnak a reformjáról. Sokan attól tartanak, hogy a tagországok megpróbálnak a Konventtel párhuzamosan kavarni valamit, így befolyásolva a végkimenetelt. John Palmer, a brüsszeli European Policy Center igazgatója szerint még az is elképzelhető, hogy a kormányok a következő csúcstalálkozón kísérletet tesznek a Konvent befolyásának gyengítésére. Másszóval: mintha minden menne a régiben.

Miért? Csak politika. A kisebb tagállamok például - mert tartanak a nagyobbaktól - hagyományosan a közös intézmények, az integráció erősítését szorgalmazzák. Brüsszel szoknyája mellett keresnek menedéket. A nagyok - hatalmukat féltve - inkább kormányközi együttműködésben gondolkodnak. A Konvent pedig - tagságát tekintve - inkább integrációpárti, "több EU-t akar". A kisebb tagállamok tehát keményen küzdeni fognak a Konvent eljelentéktelenítése ellen, amelyre feltehetőleg számos kísérlet lesz a nagyok részéről.

Birkózás lesz, ahogy szokott. Nem csak a nagyok és a kicsik közt, de úgy tűnik, hogy az Európa jövőjét eddig formálgató hagyományos elitek, és a további demokratizálás mellett elkötelezettek közt is. Egyelőre lehetetlen megjósolni, ki kerül ki "győztesen" belőle. Mint ahogy persze azt is, hogy - akár csak nagyjából - milyen vizióval áll elő a Konvent jövő nyárra. És hogy abból végül mennyi valósul meg.

Magyarország a szorosabb integrációban érdekelt?

Mi a helyzet a tagjelöltekkel, elsősorban Magyarországgal? Lengyelországgal és Csehországgal szemben eddig nemigen álltunk elő határozott elképzeléssel az EU jövőjét illetően. Megfigyelők szerint azonban valószínű, hogy hazánk - maga is kis ország lévén - a szorosabb integrációt tartja kívánatosnak. "Kis tagállam számára egy jogilag szabályozott rendszer mindig előnyösebb, mint egy politikai erőviszonyoknak kitett egyeztetési mechanizmus" - mondta Martonyi János külügyminiszter újságíróknak a brüsszeli Konvent-megnyitó után. A határon túli magyarok kérdése szintén azt teheti kívánatossá, hogy a nemzetállamok minél jobban feloldódjanak az unióban.

Egyes nyugati elemzők azonban úgy gondolják, hogy az Orbán Viktor vezette kormánynak inkább a független, erős nemzetállamokból álló EU-kép a szimpatikus. Így gondolkodik egyébként a miniszterelnök "új barátja", az olasz Silvio Berlusconi is, akinek (nagy) országa kritikátlan EU-hívőből újabban inkább euroszkeptikus tagállammá vált.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!