A fejkendő ellen tüntettek Törökországban
A döntés az alkotmányügyi bizottság péntek esti ülésén született meg. Cemil Cicek miniszterelnök-helyettes sietve leszögezte, hogy a fejkendővel kapcsolatos álláspont nem jelenti a világi alkotmányos rend megkérdőjelezését. Az ankarai törvényhozás a jövő héten szavaz az alkotmány módosításáról.
A fejkendőviselet egyetemi tilalmának feloldását a kormányzó Igazság és Haladás Pártja (AKP) és az ellenzéki Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP) közösen kezdeményezte. Mivel e két pártnak együttesen hatalmas többsége van a parlamentben, az alkotmánymódosítás jóváhagyása bizonyosra vehető.
A másik ellenzéki párt, a Köztársasági Néppárt (CHP), a hadsereg vezetése és a felsőoktatási intézmények rektorai ádázul ellenzik a fejkendő hordásának engedélyezését az egyetemeken, főiskolákon. Azzal érvelnek, hogy ez veszélyeztetné Törökország alkotmányos rendjét (amely vallás és állam szétválasztásán alapul), és előmozdítaná a felszín alatt zajló iszlamizálódást.
Törökországban különbséget tesznek az áll alatt megkötött egyszerű (Kelet-Európában is használatos) fejkendő (basörtüsü) és a szorosabbra kötött, a nyakat és a hajat is elfedő iszlám kendő (türban) között. A világi rendet féltők szemében főként az utóbbi számít egyfajta politikai-vallási beállítottság kifejezőjének.
A döntés ellen tiltakozva ezrek vonultak szombaton az utcára a török fővárosban. "Törökország világi állam, és az is marad", "A kormány mondjon le!", Mindnyájan Atatürk katonái vagyunk" - ilyen és hasonló jelszavak alatt vonult mintegy 30 ezer ember, köztük igen sok nő az Ankara központjában álló Atatürk-mauzóleumhoz.
A menet résztvevői között sokan nemzeti zászlókat és Atatürk-portrékat emeltek a magasba. A felvonulást szervező 35 párt és mozgalom attól tart, hogy a fejkendő "rehabilitálása" az iszlám szigorúbb válfajának előhírnöke lehet Törökországban.
Friss fölmérések szerint a 70 milliós ország lakosságának többsége egyetért a kendőviselés egyetemi tilalmának feloldásával. (Törökországban a nők mintegy kétharmada fedett fejjel jár.)
A fejkendőről zajló vita kulcsfontosságú az ország összetett identitása szempontjából. A fiatal török demokrácia azon fáradozik, hogy kielégítse mind a jámbor muzulmán hívők, mind a világi, Nyugat-barát elit elvárásait. Az utóbbi réteg tagjai az elmaradottság jelképének tekintik az iszlámot.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
