Még kétmilliárd euró van az unió zsebében

2002.12.11. 09:18
Csak a mezőgazdasági támogatásokra és a költségvetési kompenzációra vonatkozó pénzügyi kérdésekről kell már tárgyalnia Magyarországnak a csütörtökön Koppenhágában kezdődő EU-bővítési csúcstalálkozón, miután a Tizenötök külügyminiszterei keddi találkozójukon jóváhagyták a csatlakozási tárgyalások utolsó napjaiban elért megállapodásokat. Diplomaták kemény négy napra számítanak a dán fővárosban, ahol a bővítés végső kérdéseiről esik majd szó, de kevesen kételkednek a sikerben. Sokan rámutatnak: a további igények kielégítésére is van még pénz az EU bővítési pénzeszsákjában.
Miután a Tizenötök külügyminiszterei keddi találkozójukon áldásukat adták az elmúlt napok lázas tárgyalásainak eredményeire, elmondható, hogy a magyar delegáció viszonylag magabiztosan utazhat a december 12-én kezdődő koppenhágai európai uniós csúcstalálkozóra. Itt várhatóan tíz tagjelölt országgal véglegesen lezárulnak a csaknem öt éve tartó csatlakozási tárgyalások. Hazánk az elmúlt hét során gyakorlatilag minden fontos dologról megállapodott az EU dán elnökségével. Kivételt képeznek a legérzékenyebb pénzügyi kérdések, így az agrártermelőknek járó közvetlen kifizetések és a költségvetési kompenzáció pontos értéke. Magyar diplomaták ugyanakkor jelezték, hogy amennyiben az utolsó pillanatban bármelyik ország jobb ajánlatot tud kicsikarni az EU-ból a maga számára, úgy mi is azonnal újranyitjuk az adott területet. Ez egybecseng más tagjelöltek álláspontjával is.

Agrárkifizetések és költségvetési kompenzáció

Ami a még nyitott kérdéseket illeti, két fő területről van szó. Az egyik, hogy mekkora jövedelemtámogatást kaphatnak a mezőgazdasági termelők Brüsszeltől, ezt mennyivel egészítheti ki a hazai kormány saját zsebéből vagy más uniós alapokból, valamint mekkora átmeneti idő után érik el ezek a támogatások a teljes uniós szintet. A jelenlegi EU-javaslat értelmében a tagság első évében az elvileg dukáló támogatásoknak csak a 25 százalékát kapják meg parasztjaink, ezt 45 százalékra egészítheti ki a tagjelölt. Az átmeneti idő, ami alatt elérhetnénk a 100 százalékot, 9 év lenne az EU ajánlata értelmében.

A másik fő probléma a költségvetési egyensúly ügye: az EU garantálta, hogy egy tagjelölt sem kerülhet rosszabb anyagi helyzetbe csatlakozása után, mint előtt. De a pénzek be- és kifizetésének rendszere miatt elképzelhető, hogy egy-egy módosabb tagjelölt mégis így jár. Ezt kompenzáció fizetésével oldaná meg az Unió. A magyar kormány 2005-re és 2006-ra ez alatt a címke alatt is több pénzt szeretne látni Brüsszeltől. Hazánk pluszigénye erre a két évre valamivel félmilliárd euró alatt van. (2004 és 2006 között összesen 3,3 milliárd euró támogatásra kaptunk ígéretet.)

A tagjelöltek legnagyobb részét ezek a dolgok izgatják, különböző mértékben. Ciprus, Szlovákia és Észtország gyakorlatilag már elfogadták az uniós ajánlatot, a skála másik végén pedig a lengyelek és a máltaiak meg egy egész sor kérdésről tárgyalnának, mereven elutasítva a dán elnökség kompromisszumos javaslatait.

Az EU dán elnöksége eredetileg el akarta kerülni, hogy ezekről a problémákról az utolsó pillanatban, 15 plusz 10 ország között kelljen dönteni, de az elmúlt napokban kiderült - nem kis részben a legkeményebben küzdő lengyelek merev ellenállásának köszönhetően -, hogy a legfogósabb pénzügyi kérdéseket csak a legfelsőbb politikai szinten lehet megoldani.

Még van kétmilliárd az EU zsebében

Az EU külügyminiszterei ugyan keddi találkozójuk után kijelentették, hogy ha törik, ha szakad sem hajlandók többet fizetni annál, ami a mostani ajánlatban szerepel, jólértesült források szerint ettől nem kell berezelni. Mint arra maga Romano Prodi bizottsági elnök és Günter Verheugen bővítésért felelős biztos is rávilágított az elmúlt napokban, az EU bővítési pénzeszsákjában még több mint 2 milliárd euró lapul. Sokan úgy gondolják, hogy a bővítés sikerének garantálása érdekében a Tizenötök az utolsó pillanatban még egyszer a zsebükbe nyúlnak, hogy kielégítsék a tagjelöltek igényeit. Elemzők mindenesetre elkeseredett, és akár vasárnapig is elhúzódó tárgyalásokra számítanak Koppenhágában - aminek azonban csak siker lehet a vége.

Ha a dán fővárosban megállapodás születik, úgy minden akadály elhárul az elől, hogy jövő áprilisban aláírjuk a csatlakozási szerződést. Ha a szerződés ezt követő parlamenti ratifikációjába nem csúszik hiba egyetlen tagállamban sem, és a népszavazáson is igent mondunk, Magyarország 9 másik tagjelölttel együtt 2004. május 1-én az Európai Unió tagja lesz.

Amiről a finisben megállapodtunk
  • A külföldiek földvásárlására vonatkozó 7 éves moratórium 3 évvel meghosszabbítható lesz, ha az átmeneti időszak végére a termőföldárak nem érik el az uniós színvonalat.
  • Magyarország Csehországgal együtt annyi képviselői helyet kap (szám szerint 24-et) az új Európai Parlamentben, amennyit a hasonló népességgel rendelkező jelenlegi tagállamok.
  • Adózási ügyek. A cigaretták jövedéki adója csak 2008-ra kell, hogy elérje az uniós szintet. Háztartásonként 50 liter szeszlepárlásig kedvezményes jövedéki adó vehető igénybe. A kis- és középvállalkozások 25 ezer euró árbevételig ÁFA-mentességet élvezhetnek. Kedvezményes ÁFA-kulcs a gáz- és a villamosáram-fogyasztásra.
  • Védzáradék: csak az érintettekkel folytatott előzetes konzultáció után léptethető életbe, időben korlátozott lesz, vagyis nem tarthat tovább, mint a jogsértés és nem kendőzhet mesterséges piacvédelmi szándékot.
  • A "pálinka" név magyar helyesírással csak Magyarországon és Ausztriában használható.
  • Egyezség jött létre a termelési kvótákról is.

    (forrás: Bruxinfo)