Még kétmilliárd euró van az unió zsebében
További Külföld cikkek
- Továbbra sincs nyugalom Georgiában, elutasították az elnök keresetét a választással kapcsolatban
- Alig értek véget a választások, Trump miatt már a kormányalakítással foglalkoznának Írországban
- NATO-főtitkár: A NATO-nak Ukrajna támogatására kell összpontosítani, nem a béketárgyalásokra
- Joe Biden kegyelme Donald Trumpot segítheti
- Puccskísérlet Dél-Koreában: betiltották a pártokat, de a parlament ellenáll
Agrárkifizetések és költségvetési kompenzáció
Ami a még nyitott kérdéseket illeti, két fő területről van szó. Az egyik, hogy mekkora jövedelemtámogatást kaphatnak a mezőgazdasági termelők Brüsszeltől, ezt mennyivel egészítheti ki a hazai kormány saját zsebéből vagy más uniós alapokból, valamint mekkora átmeneti idő után érik el ezek a támogatások a teljes uniós szintet. A jelenlegi EU-javaslat értelmében a tagság első évében az elvileg dukáló támogatásoknak csak a 25 százalékát kapják meg parasztjaink, ezt 45 százalékra egészítheti ki a tagjelölt. Az átmeneti idő, ami alatt elérhetnénk a 100 százalékot, 9 év lenne az EU ajánlata értelmében.
A másik fő probléma a költségvetési egyensúly ügye: az EU garantálta, hogy egy tagjelölt sem kerülhet rosszabb anyagi helyzetbe csatlakozása után, mint előtt. De a pénzek be- és kifizetésének rendszere miatt elképzelhető, hogy egy-egy módosabb tagjelölt mégis így jár. Ezt kompenzáció fizetésével oldaná meg az Unió. A magyar kormány 2005-re és 2006-ra ez alatt a címke alatt is több pénzt szeretne látni Brüsszeltől. Hazánk pluszigénye erre a két évre valamivel félmilliárd euró alatt van. (2004 és 2006 között összesen 3,3 milliárd euró támogatásra kaptunk ígéretet.)
A tagjelöltek legnagyobb részét ezek a dolgok izgatják, különböző mértékben. Ciprus, Szlovákia és Észtország gyakorlatilag már elfogadták az uniós ajánlatot, a skála másik végén pedig a lengyelek és a máltaiak meg egy egész sor kérdésről tárgyalnának, mereven elutasítva a dán elnökség kompromisszumos javaslatait.
Az EU dán elnöksége eredetileg el akarta kerülni, hogy ezekről a problémákról az utolsó pillanatban, 15 plusz 10 ország között kelljen dönteni, de az elmúlt napokban kiderült - nem kis részben a legkeményebben küzdő lengyelek merev ellenállásának köszönhetően -, hogy a legfogósabb pénzügyi kérdéseket csak a legfelsőbb politikai szinten lehet megoldani.
Még van kétmilliárd az EU zsebében
Az EU külügyminiszterei ugyan keddi találkozójuk után kijelentették, hogy ha törik, ha szakad sem hajlandók többet fizetni annál, ami a mostani ajánlatban szerepel, jólértesült források szerint ettől nem kell berezelni. Mint arra maga Romano Prodi bizottsági elnök és Günter Verheugen bővítésért felelős biztos is rávilágított az elmúlt napokban, az EU bővítési pénzeszsákjában még több mint 2 milliárd euró lapul. Sokan úgy gondolják, hogy a bővítés sikerének garantálása érdekében a Tizenötök az utolsó pillanatban még egyszer a zsebükbe nyúlnak, hogy kielégítsék a tagjelöltek igényeit. Elemzők mindenesetre elkeseredett, és akár vasárnapig is elhúzódó tárgyalásokra számítanak Koppenhágában - aminek azonban csak siker lehet a vége.
Ha a dán fővárosban megállapodás születik, úgy minden akadály elhárul az elől, hogy jövő áprilisban aláírjuk a csatlakozási szerződést. Ha a szerződés ezt követő parlamenti ratifikációjába nem csúszik hiba egyetlen tagállamban sem, és a népszavazáson is igent mondunk, Magyarország 9 másik tagjelölttel együtt 2004. május 1-én az Európai Unió tagja lesz.
|