Négy észak-koreai kért menedékjogot Budapesten

A Csoszon Ilbo szöuli újság keddi értesülései szerint észak-koreai állampolgárok egy csoportja menedékjogot kért Dél-Korea budapesti nagykövetségén. A lap internetes változatában (www.chosun.com) közöltek szerint egy észak-koreai vállalat alkalmazottja és három családtagja folyamodott diplomáciai védelemért, és időközben már Szöulba is érkeztek. A dél-koreai hatóságok megkezdték ügyük kivizsgálását, elutazásukig a dél-koreai követség védelmét élvezték egy pontosabban meg nem nevezett helyen.

Diplomata, üzletember, céges alkalmazott?

Korábban még arról adott hírt a lap, hogy Kelet-Európába akkreditált diplomatákról van szó, később ezt helyesbítették magas rangú dél-koreai kormánytisztviselők, hogy "csak" egy céges alkalmazottról és családjáról van szó. A Korea Times értesülései szerint egy phenjani állami cég munkatársáról van szó, de ettől függetlenül nem zárható ki a lehetőség, hogy magas rangú állami tisztviselő is egyben a férfi.

Az észak-koreai rezsim általában nem engedi diplomatáit, üzletembereit családostul külföldre utazni, hacsak nem teljesen lojálisak az uralkodó munkáspárthoz, jegyezte meg a Korea Times az esettel kapcsolatban.

Phenjan marasztalt volna

A Csoszon Ilbo értesülései szerint a dél-koreai hatóságok tárgyaltak a magyar féllel a menedékkérők sorsáról, miközben Phenjan kérte a magyar kormányt, hogy ne engedje őket kiutazni Magyarországról. A lap megemlíti, hogy 2000 októberében volt utoljára diplomáciai jellegű menedékkérés, akkor Hong Sun-kyong kért politikai oltalmat Dél-Korea thaiföldi követségén. A Korea Times pedig felidézi az utóbbi idők legnagyobb tömeges disszidálását: 2004-ben 468 észak-koreait menekítettek repülőgéppel Vietnámból Dél-Koreába, jócskán visszavetve ezzel a félsziget két országa közti közeledést.

A magyar Külügyminisztérium ismeretei szerint egy Budapesten élő észak-koreai családról van szó, erősítette meg az MTI-nek kedden reggel a külügyi szóvivő. A szóvivő közlése szerint a család egyetlen tagja sem diplomata. Tekintettel az ügy érzékenységére, a Külügyminisztérium nem adhat további információkat az ügyről, mondta el az Indexnek Polgár Viktor, aki egyelőre arról sem kívánt részleteket közölni, hogy mikor érkezett és mit tartalmazott pontosan Észak-Korea kérése.

Észak-koreai állampolgárok többnyire Kínán keresztül próbálkoznak a disszidálással, nagyon ritka az az eset, hogy európai országot választanak tranzitországnak, ezt többnyire csak magas rangú, a politikai vagy gazdasági elithez tartozó észak-koreaiak engedhetik meg maguknak. 2004-ben 1894-en, míg 2005-ben összesen 1387-en menekültek az északi diktatúra elől Dél-Koreába, írja a Reuters.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!