Nincs megegyezés Koszovóról

Eredmény nélkül ért véget a Szerbia és a koszovói albánok vezetői közötti első közvetlen egyeztetés pénteken New Yorkban; az álláspontok nem közeledtek egymáshoz a szakadár dél-szerbiai tartomány jövőjéről. Az ENSZ-közgyűlés őszi ülésszakának margóján, nemzetközi közvetítők részvételével lezajlott kétórás találkozón egyetlen konkrét dologban tudtak megállapodni a felek, abban, hogy az egyeztetést folytatják, legközelebb október 14-én Brüsszelben ülnek tárgyalóasztalhoz.

Az erőszak rossz

A megbeszélésen a szerbek és a koszovói albánok közös hangot találtak abban - és ezt közös nyilatkozatban rögzítették -, hogy "az erőszak, a provokáció és a megfélemlítés súlyos mértékben kockáztatná a tárgyalásokat éppúgy, mint a térség stabilitását és biztonságát". Az EU nevében közvetítő Wolfgang Ischinger a tárgyalások utáni sajtótájékoztatón "jó jelnek" értékelte, hogy a két fél folytatni kívánja az egyeztetést. Alekszandr Bocan-Harcsenko orosz közvetítő úgy nyilatkozott: senkinek nincs szándékában visszafordulni. A tárgyalásoknak ebben a szakaszában "a jövőképek természetesen eltérőek", de a fontos az, hogy folytatják az egyeztetési folyamatot. A diplomaták építő jellegű, együttműködési szándékot sugárzó légkörről beszéltek, a tárgyalásokról kibocsátott sajtóközleményből viszont az derült ki, hogy a felek álláspontja változatlan, sem a szerbek, sem az albánok nem mozdultak el a másik irányában.

Szerbia nem engedi el Koszovót

Szerbia - az ENSZ Biztonsági Tanácsában vétójoggal rendelkező Oroszország támogatásával a háta mögött - hallani sem akar az ENSZ-felügyelet alatti, NATO-erők által ellenőrzött Koszovó függetlenségéről. Boris Tadic szerb elnök kijelentette: tartós és lényegi autonómiát, a lehető legjobb feltételeket kínálják az albánoknak Szerbián belül. A tartomány népességének 90 százalékát kitevő albánok viszont nem hajlandók elfogadni az autonómiát, függetlenségre törekednek. Fatmir Sejdiu koszovói elnök New Yorkban barátsági szerződést ajánlott fel, amelyet "Szerbia és Koszovó, két szuverén és független nemzet" köthetne meg egymással. A nagyhatalmak december 10-i határidőt szabtak arra, hogy megegyezés szülessen Koszovó státusáról.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió azt a tervet támogatja, amely Martti Ahtisaari volt finn elnök elképzelésén alapul: egy EU által ellenőrzött független Koszovót a szerb kisebbségnek nyújtott széles körű autonómiával. Miközben az összekötő csoport a Balkán békéje érdekében mielőbbi megegyezést sürget, Szerbia figyelmeztet: beláthatatlan következményekkel járna, ha Koszovó a december 10-i határidő lejárta után egyoldalúan kikiáltaná függetlenségét, és azt a nyugati államok elismernék.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!