Szerbia nemet mond az EU-ra

A szerb parlament szerda este elsöprő többséggel elfogadott határozatában közvetve elutasította az ország európai uniós és NATO-tagságát arra az esetre, ha a nyugati országok elismernék Koszovó függetlenségét.

A 250 tagú szerb törvényhozás rendkívüli ülésén 220 támogató és 14 ellenszavazattal fogadta el a dokumentumot. A határozatot a jobbközép kormánykoalíció pártjai - köztük a koalíció két vezető pártja, az Európa-barát Boris Tadic elnök és a Vojislav Kostunica kormányfő pártjai -, az ellenzék soraiból pedig az ultranacionalista szerb radikálisok és a szerb szocialisták is megszavazták. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) három képviselője tartózkodott.

A határozat leszögezte, hogy a Szerbia által aláírandó minden szerződésnek - beleértve az Európai Unióval (EU) megkötni kívánt stabilizációs és társulási megállapodást is - összhangban kell állnia az ország szuverenitásának és területi épségének megőrzésével. Belgrád ezzel elutasította, hogy olyan egyezményt írjon alá, amely nem ismeri el fennhatóságát a Szerbiából kiszakadni akaró, albán többségű Koszovó tartomány felett.

Az Európai Unió egyik brüsszeli szóvivője csütörtökön szűkszavúan reagált a szerb parlamenti határozatra - jelentette Kárpáti János, az MTI brüsszeli tudósítója. "Álláspontunk változatlan: Szerbiának - csakúgy, mint a többi nyugat-balkáni államnak - Európában van a jövője, és ezt nem kellene összekapcsolni Koszovóval" - mondta.

A parlamenti vita hangnemét erőteljes hazafiasság és dac jellemezte, bár egyes képviselők kifogásolták, hogy a határozat szövegét helyenként homályosan fogalmazták meg - feltételezésük szerint talán szándékosan, azért, hogy az események függvényében később többféleképpen értelmezhető legyen.

A B-92 belgrádi rádió jelentése szerint Pásztor Bálint, a VMSZ parlamenti képviselője a vitában közölte: a VMSZ számára teljességgel elfogadhatatlan a határozat szövege, ezért tartózkodnak a szavazástól. A VMSZ képviselői azért nem szavaznak a határozat ellen, hogy döntésüket ne értelmezhessék úgy, hogy a vajdasági magyarok ellenzik Szerbia területi épségének megőrzését - magyarázta Pásztor.

Egy magas rangú kormánytisztviselő úgy nyilatkozott, hogy a parlamenti határozat elfogadását belpolitikai kényszer indokolta: a törékeny kormánykoalíció egységét fenn kell tartani a jövő év elején esedékes elnökválasztásig.

Koszovó 1999 óta ENSZ-igazgatás alatt áll. A tartomány albán többsége függetlenséget követel, Belgrád ezt mereven elutasítja. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában nem született döntés a tartomány végső státusáról. A koszovói albánok ezért a függetlenség egyoldalú kikiáltásával fenyegetőztek.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!